Szívességi kölcsön

Szívességi kölcsön és a kamatkedvezménybõl származó jövedelem

2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk. új kategóriát vezetett be, az ún. szívességi kölcsönt.

6:388. § [Szívességi kölcsön]

Az adós nem köteles kamat és egyéb díjfizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerzõdés céljából vagy az eset körülményeibõl ez következik. Ebben az esetben a kölcsönszerzõdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a hitelezõ a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget;

b) az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.

6:389. § [A kölcsönszerzõdés szabályainak megfelelõ alkalmazása]

(1) A kölcsönszerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni akkor is, ha a hitelezõ nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthetõ dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerzõdésben meghatározott késõbbi idõpontban ugyanolyan fajtájú, minõségû és mennyiségû dolognak a hitelezõ tulajdonába adására köteles. Ebben az esetben kamaton a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékének alapulvételével, a kamatszámítás szabályai szerint kiszámított díjat kell érteni.

(2) A kölcsönszerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni minden olyan esetben, amikor az egyik fél által nyújtott szolgáltatás megelõzi a másik fél által nyújtandó pénzszolgáltatást, vagy az ellenérték megfizetése megelõzi a fõszolgáltatás teljesítését.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adós nem köteles kamatot és egyéb díjakat fizetni a hitelezõnek, de errõl a szerzõdésben kifejezetten ki kell térni, és a szívességi szándéknak a szerzõdés céljából és körülményeibõl ki kell tûnnie.

Szívességi kölcsönnél a hitelezõ saját körülményeiben bekövetkezet lényeges változás miatt megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését, valamint a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért az adós nem köteles díjat fizetni a hitelezõnek.

Az új Ptk. változásával az ügyvezetõ felelõssége is nõtt, vagyis át kell gondolni a szívességi kölcsön használatát, hiszen a vezetõ tisztségviselõ felelõssége, hogy a társaság tulajdonosai és hitelezõi szempontjainak figyelembevételével kell eljárnia. Ha késõbb bebizonyosodik, hogy felelõtlenül járt el, büntetõjogi jogkövetkezményekkel járhat.

Ezzel szemben áll a 1995. évi CXII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 72.§(1) bekezdése szerinti kamatkedvezménybõl származó jövedelem fogalma: Kamatkedvezménybõl származó jövedelemnek minõsül a kifizetõnek a magánszeméllyel szemben fennálló követelése esetén a kifizetõ követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja a követelés alapján a kifizetõt megilletõ kamat összegét.

Ez azt jelenti, hogy ha az említett kamatot felszámítják a kölcsön összegére, akkor nem kell a magánszemélynek adóznia utána. Ellenben ha ennél alacsonyabb a kamat összege, akkor a különbözet után, mint kamatkedvezménybõl származó jövedelem után a kifizetõ által fizetendõ személyi jövedelemadó alapja 2016.01.01-jétõl a kiszámított kamat különbözet  1,18-szorosa. Az erre számított 15% személyi jövedelemadót kell megfizetni, valamint ugyanezen adóalap után még 27% egészségügyi hozzájárulást is teljesítenie kell a kifizetõnek.

( 2016.01.01-je elõtt a kamatkedvezmény adóalapja a számított kamatkülönbözet 1,19-szerese volt, ami után 16% szja-t és 27% egészségügyi hozzájárulás kellett a kifizetõnek még teljesíteni. )

Az adót adóévenként, az adóév utolsó napjára kell megállapítani, az adóévet követõ január 12-ig kell bevallani és megfizetni, ha év közben szûnik meg a kamatkedvezmény, akkor az adót a megszûnést követõ hó 12-ig kell teljesíteni.

Véleményem szerint a kamatkedvezménybõl származó jövedelemtõl eltekintetni nem lehet, függetlenül, hogy az új Ptk. megengedi a nulla százalékos kamattal hitelezett kölcsönt.

Írta: Sütõné Harasta Krisztina

okleveles közgazdász

mérlegképes könyvelõ

adótanácsadó