Kötelező alkalmazni a behajtási költségátalányt, de a hitelező erről le is mondhat, elengedheti!
Behajtási költségátalány
A behajtási költségátalány 2013. július 1-jén került a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései közé, és az ezzel kapcsolatos rendelkezés 2014. március 15-én lépett hatályba.
A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése értelmében ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak, a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.
A Ptk. értelmében semmis a behajtási költségátalány korlátozás, illetve kizárása, ugyanakkor a felek ettől felfelé érvényesen eltérhetnek.
Ha a hitelezőknek a behajtással kapcsolatos kiadásai meghaladják a 40 eurót, akkor azt kártérítés vagy perköltség címén követelheti. A behajtási költségátalány összegétől a felek ennél magasabb összeget is meghatározhatnak.
A behajtási költségátalány a kártérítés összegébe beletartozik, de a kötbérbe nem.
A megkötött szerződésben elengedni vagy kizárni nem lehet.
Akkor is érvényesíthető, ha a hitelezőnek behajtással kapcsolatos költsége nem keletkezett, valamint akkor is jár a költségátalány, ha az adós a késedelmét kimentette vagy az adósra fel nem róható okból állt be a késedelem.
Egyéb jellemzői:
1./ A behajtási költségátalány kizárólag a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpont után módosított szerződésekre vonatkoznak.
2./ E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.
3./ Nem kell külön fizetési felszólítás, nem kell rá külön megállapodás, hanem ezektől függetlenül a késedelembe esés napjától megilleti a hitelezőt.
4./ Független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell a költségátalányt megtérítenie, és független attól, hogy a késedelme mekkora időtartamot jelent, a hitelezőnek jár a költségátalány.
5./ A behajtási költségátalány késedelemként, és nem számlánként követelhető (bár ez általában egybe esik) az adóstól. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, akkor annyiszor jár a költségátalány a hitelezőnek, ahányszor az adós a részletfizetéssel késedelembe esik.
Behajtási költségátalányról való lemondás, elengedés
A jogosult a költségátalány iránti igényéről lemondhat, illetve elengedheti azt, feltéve, hogy a Ptk. 6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg.
Elszámolási sorrend:
A Ptk. 6:46. § szerint: „ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel- elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.” A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány a költség fogalma alá sorolható.
Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti, arról lemond vagy elengedi, annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.
Sütőné Harasta Krisztina
okleveles közgazdász
mérlegképes könyvelő