Hírek

Nyugdíjas szövetkezet

vissza a hirekhez

Újdonság: Nyugdíjas szövetkezet

Tájékoztató a közérdekû nyugdíjas szövetkezetrõl


 


 


A közérdekû nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) a munkaerõ piacon még aktív idõsebb korosztály számára teremti meg a lehetõségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal korosztálynak, illetve, hogy munkavégzésükkel tisztes jövedelmet szerezhessenek.


A tájékoztató az egyes törvényeknek a közérdekû nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggõ módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvénnyel és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló


2017. évi LXXVII. törvénnyel kihirdetett fontosabb szabályokat ismerteti, amelyek 2017. július 1-jén lépnek hatályba.


A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekû nyugdíjas szövetkezet” megnevezést.


A nyugdíjas szövetkezetnek csak olyan természetes személy tagjai lehetnek, akik a szövetkezet tevékenységében személyes közremûködést vállalnak. A közérdekû nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie.


A nyugdíjas szövetkezet tagja a szövetkezettel tagsági megállapodást köt, amely kiterjed a személyes közremûködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére.


A nyugdíjas szövetkezet tagját megilletõ ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közremûködésének mértékével.


A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közremûködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. A külsõ szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülõ tagja teljesíti a személyes közremûködését, és amelyre a Ptk.1 megbízásra vonatkozó, valamint az Mt.2 meghatározott szabályait kell alkalmazni.


 


1 A polgári törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény


2 A Munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény


 


A külsõ szolgáltatás fogadójánál történõ feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban3 meghatározott minimális összeg.


 


3 A kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet


 


A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztatásban élõ közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegû szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.


 


A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki


- öregségi teljes nyugdíjban,


- öregségi résznyugdíjban,


- a nõk 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban


részesül.


 


Nem minõsül öregségi nyugdíjasnak


- a korhatár elõtti ellátásokban


o korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a táncmûvészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban,


- megváltozott munkaképességûek ellátásaiban


o rehabilitációs ellátásban,


o rokkantsági ellátásban


részesülõ személy.



Személyi jövedelemadó


Az Szja törvény 1. számú melléklet 4.24. pontja a közérdekû nyugdíjas szövetkezet jogintézményének beiktatása következtében új adómentes szabályokkal egészül ki.


Ennek értelmében egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülõ tagja által a személyes közremûködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Szintén adómentes a nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként elõállított javak vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.


 


Adómentes a nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülõ tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel.


Az említett esetekben az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként elõállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.


Az öregségi nyugdíjas tag részére a fent nem említett esetekben, pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.



Az öregségi nyugdíjban részesülõ tag társadalombiztosítási jogállása


A közérdekû nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülõ tagja a nyugdíjas szövetkezetben történõ személyes közremûködése alapján nem válik biztosítottá, akkor sem, ha a személyes közremûködési kötelezettsége munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási jellegû jogviszonyon alapul. [Tbj.4 5. § (1) bekezdés]


 


4 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény


5 Az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény


 


Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.


Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öregségi nyugdíjban nem részesülõ tagok esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a személyes közremûködést megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.



A szociális hozzájárulási adó


A nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjas tagja között fennálló jogviszony nem minõsül adófizetési kötelezettséget eredményezõ jogviszonynak, illetve a közérdekû nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban részesülõ természetes személy tagja között fennálló jogviszony nem eredményez a Szocho tv.5 szerinti adófizetési kötelezettséget. [Szocho tv. 455. § (2) és (3) bekezdései]


 


Egészségügyi hozzájárulás


Az Eho tv.6 3. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki, amely értelmében mentes a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekû nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülõ tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közremûködésének ellenértékeként a közérdekû nyugdíjas szövetkezettõl szerzett.


 


6 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény


7 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény


8 Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (11)-(12) bekezdése alapján


9 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény



Szakképzési hozzájárulás


A szövetkezetek fõszabály szerint alanyai a szakképzési hozzájárulásnak, de a közérdekû nyugdíjas szövetkezet mentesül e kötelezettség alól, tehát szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. [Szht.7 2. § (1) bekezdés b) pontja]



Art.8 szerinti bejelentési kötelezettség


A közérdekû nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minõsülõ, a szövetkezetekrõl szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közremûködõ tagja esetében a közérdekû nyugdíjas szövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külsõ szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötése napján bejelenteni az alábbi adatokat:


- a közérdekû nyugdíjas szövetkezet adószámát,


- a közérdekû nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve nyugdíjfolyósítási törzsszámát.


 


Ha a közérdekû nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszûnik, akkor azt a jogviszony megszûnését követõ 8 napon belül kell bejelenteni.


A bejelentési kötelezettséget ügyfélkapun keresztül, vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehet teljesíteni.



Társasági adó


A Tao. tv.9 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján valamennyi szövetkezet a társasági adó alanya, így a nyugdíjas szövetkezetek is. A Tao. tv. 6. § (4a) bekezdése szerint a nyugdíjas szövetkezetek az iskolaszövetkezetekkel azonosan állapítják meg a társasági adóalapjukat. Ez a Tao. tv. 10. §-ában foglaltak alapulvételével az jelenti, hogy a nyugdíjas szövetkezet adóalapja is az adóévi eredménybõl az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá az adómentesen képzõdött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tõke leszállítása, a tagi jogviszony megszûnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék),


- csökkentve a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségeivel, valamint a bírság és az Art., a Tbj. szerinti jogkövetkezmények elengedése miatt elszámolt bevétellel [Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének t) és r) pontja],


- növelve – többek között – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a jogerõs határozatban megállapított bírság, az Art. illetve a Tbj. szerinti jogkövetkezményekbõl adódó ráfordítások összegével [Tao. tv. a 8. § (1) bekezdésének d), e) pontja],


- növelve a behajthatatlan követelésnek nem minõsülõ elengedett követeléssel (amely eltér az általános elõírástól, mert ezúttal nem csak a kapcsolt vállalkozás tartozásának elengedésekor kell a ráfordítással megnövelni az adóalapot).


 


A nyugdíjas szövetkezet jogutód nélküli megszûnése esetén az adó alapját az elõzõeken túl növeli az adómentesen képzõdött eredménytartalék összege. Az említett adóalany átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – ha nem minõsül nyugdíjas szövetkezetnek – növeli az adó alapját a jogelõdnél adómentesen képzõdött eredménytartalék összege.


A nyugdíjas szövetkezet mentesül a jövedelem-(nyereség-)minimummal kapcsolatos szabályok alkalmazása alól [Tao. tv. 6. § (5) bekezdés b) pont].



Nemzeti Adó- és Vámhivatal www. nav.gov.hu (2017.07.05.)



vissza a hirekhez