Hírek

Az Illetéktörvény változásai 2013

vissza a hirekhez

Az Illetéktörvény változásai 2013

 


Az Illetéktörvény változásai 2013

 

2013.03.22. Jogi Fórum / Dr. Magyar Szilvia

 

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) módosításának oka elsõsorban az illetékszabályok könnyebb alkalmazhatósága, másodsorban pedig az eddigi mentességi, kedvezményi rendszer bõvítése. A cikk az Itv. fejezeteit követve ismerteti a leglényegesebb 2013. január 1. napjától hatályos változtatásokat.

 

Az öröklés és az ajándékozás illetékének megállapítása egyszerûsödött, mégpedig úgy, hogy az eddigi 18-18 kulcs helyett 2 illetékkulcs (általános illetékmérték és a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték) került bevezetésre. Ennek alapján az általános illetékmérték öröklés és az ajándékozás esetében is 18%, míg a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékû jog ingyenes szerzése esetén 9%.

 

A megajándékozottnak az ajándékot terhelõ, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelõ vagyoni értékû jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a szabály azonban az egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagyonszerzései vonatkozásában nem alkalmazható. Ebben az esetben tehát az illetékmentes ajándékot nem kell bejelenteni az állami adóhatóság felé. Az adóhatóság az illetékmentességet az ügyiratra feljegyzi, de nem bocsát ki fizetési meghagyást.

 

Az eddigi szabályok szerint az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének elsõ 20 millió Ft-jáig mentesült az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. Az új Polgári Törvénykönyvben a túlélõ házastárs öröklési szabályai jelentõsen változtak, mivel a gyerekek mellett az özvegy állagörökös lett. A fentiek alapján tehát az Itv. az özvegyek öröklése tekintetében is értékhatártól független öröklési illetékmentességet vezetett be.

 

Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelõzõen már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik. A tulajdonszerzõ ilyenkor a csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezõje, használója szerzi meg.

 

A gyakorlatban számos nehézséget okozott a lakáscserék esetén alkalmazandó speciális szabály, ezért 2013. január 1. napjától a lakáscserék esetén is a cserét pótló vétel szabályait kell alkalmazni. A cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezményt csak magánszemélyek vehetik igénybe. Az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének különbözete. Ha a magánszemély több lakást cserél, az illeték alapját képezõ értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével szemben csak egyetlen, a kedvezõbb illetékalapot eredményezõ elidegenítést lehet figyelembe venni.

 

Az új szabályozással kapcsolatos, hogy megszûnt az ún. negatív illetékalap illetéke. Ez azt jelenti, hogy ha a vagyonszerzõ a lakás cseréje vagy 1 éven belüli vásárlása, értékesítése esetén alacsonyabb forgalmi értékû lakást szerez, akkor ez után visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni. Az illetékmentesség csak magánszemélyek számára biztosított, illetve ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelõzõ vagy követõ, azonos jogcímû - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
A termõföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség szabályai is módosultak. A törvény kibõvítette az alanyok körét, melynek révén a kedvezõ szabályt a családi gazdálkodók is alkalmazhatják. További változás, hogy a mezõgazdasági mûvelésre elõírt 5 éves határidõt nem a vásárlástól, hanem a birtokadástól kell számítani, azaz a termõföld a birtokadástól számítva 5 évig nem idegeníthetõ el. Mindemellett felsorolásra kerülnek azok az esetek is melyek az illetékmentesség alkalmazása tekintetében nem minõsülnek elidegenítésnek, ilyen a kisajátítás, kisajátítás alapjául szolgáló közérdekû célra történõ elidegenítés, a mezõgazdasági tevékenység további folytatása esetén a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere.

 

Az ún. visszlízing-ügyletek átmenetileg - 2012. december 31-éig – mentesültek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Az Itv. határidõ megjelölése nélkül ezt az illetékmentességi szabályt továbbra is fenntartja.

 

A 35 éven aluli fiatalok elsõ lakásszerzésük után csak a fizetendõ illeték felét kötelesek megfizetni, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot.

 

Az Itv. szerint a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességnek három feltétele van, amelyek a következõk:
- az építésügyi hatóság a vagyonszerzõ nevére sportcélú ingatlanra adott ki használatbavételi engedélyt,
- a vagyonszerzõ az ingatlant az üzembe helyezéstõl számított 15 évig nem idegenítheti el, vagyoni jogának gyakorlását nem engedheti át, vagyoni jogáról nem mondhat le és
- a vagyonszerzõnek az ingatlant sport célra kell használni vagy hasznosítani.
Az állami adóhatóság a kiszabott, de megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket csak abban az esetben törli, amennyiben a vagyonszerzõ a mentesség valamennyi kritériumának eleget tett.

 


Az eljárási illetékekkel kapcsolatos változások az alábbiakban kerülnek összefoglalásra:

 

Az Itv. szerint nem kell illetéket fizetni, ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve ha az eljárást az illeték meg nem fizetése címén valamint azért kell megszüntetni, mert a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye. Ha az ügyfél mégis megfizette az eljárási illetéket, akkor az illetéket – az adó-visszatérítés szabályai szerint – vissza kell téríteni.

 

Amennyiben a fizetési könnyítést, adómérséklést kérelmezõ nem magánszemély, úgy az erre irányuló eljárás illetéke 10.000 forint.

 

Az Itv. módosítása nyomán 2013. január 1-jétõl jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának 80.000 forint, csõdeljárásának 50.000 forint az illetéke, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30.000 forint, a csõdeljárásé pedig 30.000 forint.

 

Az adó- és vámhatóságnál indított eljárások (ide tartoznak az elektronikus úton kezdeményezett eljárások is) illetékét - a másolat, kivonat illetékének kivételével, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni.

 

Ettõl eltérõen az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelemért fizetendõ illetéket illetékbélyegben kell leróni, amennyiben az eljárást az adópolitikáért felelõs miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le.


Az Art. elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a meg nem fizetett illeték törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának, vagy a meg nem fizetett illeték hivatalból történõ törlésének, és a megfizetett illeték hivatalból történõ visszafizetésének határideje tekintetében.
Ha a vagyonszerzést a bíróság szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzés idõpontjára visszahatóan az Itv. lehetõvé teszi az illeték hivatalból történõ visszatérítését, illetve törlését.

 



vissza a hirekhez