Hírek

Személyi kedvezmény

vissza a hirekhez

(Személyi kedvezmény, amit még mindig kevesen érvényesítenek)

Tudnivalók a személyi kedvezmény érvényesítésérõl



A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 40. § lehetõvé teszi a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesítsenek.


Az Szja tv. értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az errõl szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdõ napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév elsõ napján
érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelõ összeg, azaz 2017-ben 6375 forint havonta.


Súlyosan fogyatékos személynek tekintendõ, aki a súlyos fogyatékosságnak minõsülõ betegségekrõl szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minõsülõ betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg.


Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él. Miután taxatív felsorolásról van szó, így a mellékletben nem szereplõ betegségek után nem
érvényesíthetõ az adókedvezmény.
Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplõ leggyakoribb betegségek a teljesség igénye nélkül a következõk:
 hallási fogyatékosság
 látási fogyatékosság
 mozgásszervi fogyatékosság
 elzáródást okozó érbetegségek
 súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
 veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak – többek között – a
laktózérzékenység miatt fellépõ betegségek
 emésztõrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között - a gluténérzékenység miatt fellépõ betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövõdményekkel járó II. típusú cukorbetegség.


A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minõsítésérõl szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a súlyos fogyatékosság minõsítése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvos szakmai kérdés.


A fogyatékosság minõsítését a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétõl függõen a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A fogyatékosság minõsítésére és az  igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.


A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fõvárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala felé kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörû nyugdíj-megállapító szerv jogosult, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósít.


Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdõ idõpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minõsítésû, vagy a késõbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosság megállapításakor az errõl szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthetõ az adókedvezmény. Az adókedvezmény kizárólag akkor vehetõ figyelembe, ha a magánszemély már az igénybevétel idõpontjában rendelkezik az orvosi igazolással.


A személyi kedvezmény alanyi jogon jár, - amennyiben a betegség, a rokkantság megfelel a jogszabályokban elõírtaknak - azonban az igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékosnak minõsülõ magánszemély szerezzen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és
milyen rendszerességgel szerezte azt.



Természetesen adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthetõ, és arra sincs lehetõség, hogy a jogosult adóköteles jövedelem hiányában másnak átadja a kedvezményt érvényesítésének jogát (pl. szülõnek, házastársnak).
Amennyiben a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatója felé tett adóelõleg- nyilatkozat alapján lehetõsége van már a fizetendõ adóelõlegnél érvényesítheti az adókedvezményt. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a magánszemély döntése szerint csak az adóévi bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például ha megbízási
szerzõdés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelõlegbõl a kifizetõ nem érvényesítette a kedvezményt, akkor az adózó az éves adóbevallásában utólag érvényesítheti azt – amennyiben valamennyi feltételnek megfelel.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési idõn belül szükséges megõrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenõrzés során e dokumentummal igazolható.


Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adóévet, esetleg több adóévet követõen utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson feltüntetett kezdõ naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési idõn belül, visszamenõleg, az éves adóbevallás(ok) önellenõrzésével visszaigényelhetõ.



Nemzeti Adó- és Vámhivatal



vissza a hirekhez