Hírek

Változások 2017. január 1-jétõl

vissza a hirekhez

Fõbb változások 2017. január 1-jétõl

Erre mindenkinek figyelni kell 2017. január 1-tõl

 

Az általános forgalmi adó alanya a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele, valamint termék és szolgáltatás értékesítése esetén (ideértve az EVA-s adóalanyt is) azon számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege a 100eFt-ot eléri vagy meghaladja, arról az adó-megállapítási idõszakról teljesítendõ áfa-bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az elõleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, vagy értékesítés esetén az áfa-t fel kell számítania, számlánként nyilatkozni köteles:

 

-          az adószám elsõ nyolc számjegyérõl,

 

-           az áfa alapjáról és az áthárított áfa összegérõl

 

-          számla sorszámáról

 

-          számla kibocsátás keltérõl

 

 

 

Ahhoz, hogy ez az adatszolgáltatás rendben mûködjön, az általunk kiállított számláknál, amely számlákban az áfa összege meghaladja a 100eFt-ot, a vevõ adószámát kötelezõ feltüntetni.

 

Ha terméket vagy szolgáltatást vásárolunk, akkor is figyelni kell, hogy az eladó ráírta-e a mi adószámunkat a számlára.

 

Kivételt képeznek a magánszemély vevõk, és ha magánszemélyként vásárolunk valamit, ebben az esetben nincs adószám, amit elkérhetnénk.

 

 

 

Az általános forgalmi adó alanya szintén az adó-megállapítási idõszakról benyújtott áfa-bevallásban nyilatkozik azon személygépkocsit alvázszámáról, amelyek vonatkozásában termékimport és közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezett.

 

 

 

Gépkocsi tartós bérlet változásai:

 

Tartós bérlet: gépkocsit éven túl vagy határozatlan idõre adtak bére, és a bérbe vevõt, mint üzembentartót bejegyezték a hatósági nyilvántartásba

 

-          a cégautó adó megfizetése a tulajdonost terheli tartós bérlet esetén

 

-          januártól a lízingcég fizeti a cégautó-adót és ezt át fogja terhelni a lízingbevevõre, az átterheléssel áfa-kötelezettség is keletkezik, ez is járulékos költség, így áfa-val kell számlázni.

 

-          viszont, a lízingbevevõ fizeti a gépjármûadót, így azt nem tudja levonni a cégautó-adóból.

 

-          ha a lízingbeadó kerül be a nyilvántartásba, mint üzembentartó, akkor eljárási díjat kell fizetni a bejegyzésért, a bejegyzés után a cégautó-adót és a gépjármûadót is a lízingcég fogja megfizetni, így csökkenteni tudja a cégautó-adót a gépjármûadó összegével és csak a különbözetet hárítja át a lízingbevevõre. A különbözet is áfa-fizetést képez. Járulékos hatás: a bírságok is a lízingcég nevére fognak szólni, amelyeknek áthárításáról érdemes megegyezni a partnereknek.

 

 

 

KATA-s vállalkozás bevételi határa 6 MFt-ról 12 MFt-ra nõ, míg a KATA összege fõállású KATA-snak marad 50eFt, viszont az ellátási alap 90eFt-ra nõ, ez az alap számít a nyugdíj- illetve a táppénzszámításnál. Nem fõállású KATA-s továbbra is 25eFt-ot fizet, ez továbbra sem képez biztosítási jogviszonyt, vagyis nincs ellátási alap. Ha választása alapján, az emelt összegû 75eFt-os KATA-t választja az adózó, az ellátási alap 150eFt-ra nõ.

 

 

 

Bérbeadásból származó bevétel bejelentése

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság egyik feltétele, hogy adózó saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységbõl nem szerez bevételt. Ilyen bevétel megszerzése esetén megszûnik az adóalanyiság e bevétel megszerzését megelõzõ nappal. A benyújtott javaslat szerint az ingatlan bérbeadásából származó bevétel megszerzésének idõpontját a kisadózó vállalkozás köteles lesz e bevétel megszerzését követõ 15 napon belül bejelenteni az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követõen intézkedni tudjon az adóalanyiság megszüntetése végett.

 

 

 

KATA és a kintlévõségek

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerzi meg, úgy a bevétel megszerzésének idõpontja 2016. június 16-ától az adóalanyiság megszûnésének a napja.

 

 

 

Alanyi adómentesség határa 6 MFt-ról 8MFt-ra nõ. Ez ugyanúgy a KATA-s vállalkozásra is igaz.

 

 

 

Társasági adó mértéke egységesen 9% lesz, eddig 500MFt adóalapig 10% volt, felette 19%.

 

 

 

A mostani 27%-ról 22%-ra, vagyis 5%-kal csökken a munkáltatók által foglalkoztatottak után fizetendõ szociális hozzájárulási adó. A szociális hozzájárulási adókedvezmények is megmaradnak, de a mértékük változik, lásd mellékletben.

 

 

 

Az egészségügyi hozzájárulás is 22%-ra mérséklõdik januártól.

 

 

 

Kerekítették a minimálbéreket az elõzetesen megjelentekhez képest:

 

-          teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló kötelezõ alapbér legkisebb összege: 127500.-Ft (hetibér: 29310.-Ft, napibér: 5870.-Ft, órabér: 733.-Ft)

 

-          teljes munkaidõben, legalább középfokú iskolai végzettséget, ill. középfokú szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma: 161000.-Ft (hetibér: 37020.-Ft, napibér: 7410.-Ft, órabér: 926.-Ft)

 

-          részmunkaidõ esetén továbbra is a munkaidõvel arányos minimum bér jár a munkavállalónak

 

 

 

Osztalékfizetés változása

 

A számviteli törvény változása miatt az osztalék forrása január 1-tõl továbbra is az adott üzleti év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék lesz, de az osztalékfizetési korlát sorrendje megfordul, vagyis: az eredménytartalékot kell kiegészíteni a tárgyévi adózott eredménnyel. Ebbõl következik, hogy ha negatív az eredménytartalék, akkor nem lehet osztalékot fizetni, csak akkor, ha a pozitív adózott eredmény összege a negatív eredménytartalék összegénél több.

 

 

Áfa kulcs változások:

 

27%-ról 5%-ra csökken:

 

-          vtsz 0207: vtsz 0105 baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsõsége frissen, hûtve vagy fagyasztva

 

-          vtsz 0407-bõl: madártojás héjában, frissen

 

-          vtsz 0401 10-tõl és 20-ból: tej (kivéve az anyatejet, az ultra-magas hõmérsékleten hõkezelt tejet és az ESL tejet)

 

27%-ról 18%-ra csökken:

 

-          internet-hozzáférési szolgáltatás

 

-          étkezõhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-bõl). Az SZJ 55.30.1 besorolást lásd mellékletben.

 

Ennél a tevékenységnél három feltételnek kell megvalósulnia, hogy 18% áfa-s legyen a szolgáltatás:

 

1./ Áfa-tv szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell lennie, 2./ KSH besorolás szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia, 3./ étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia. A három feltételnek együtt kell megvalósulnia.

 

 

 

Adóazonosító jel

 

A NAV megképezte azoknak az adóazonosító jelét, akik 2016. december 31-éig nem töltik be 25. életévüket, az érintetteket errõl levélben értesítették. Az adóigazolványok gyártása és postázása esetükben külön kérelem nélkül, az elõírt határidõig megtörtént, ezzel kapcsolatban a fiataloknak nincs teendõje. Ez azért volt fontos, mert a 2016. évi adóbevalláshoz, valamint a 2017-ben adott adóelõleg nyilatkozatokhoz, különösen a családi kedvezmény érvényesítéséhez már rendelkezésre álljanak.

Építményadó-kötelezettség reklámhordozókra

Bevezetik az önkormányzat illetékességi területén elhelyezett reklámhordozók tekintetében építményadó-kötelezettséget, melynek alanya a reklámhordozó Ptk. szerinti tulajdonosa. Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre alkalmas felülete m2-ben kifejezve, mértéke m2-ként legfeljebb 12.000 forint.

 

Ingatlanok értékesítésébõl származó jövedelem

Az ingatlan, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jog értékesítésébõl származó jövedelem megállapítása a szerzés évét követõ ötödik évtõl kezdõdõen adómentessé válik.

 

Térítés nélküli átadás

2017. január elsejétõl az ingyenes juttatások nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minõsülhetnek a juttatónál abban az esetben, ha az ingyenes juttatásban részesülõ adózó erre a bevételre tekintettel a társasági adót nem fizeti meg és/vagy errõl nem nyilatkozik. A nyilatkozattételre a juttatásban részesülõ a társasági adóbevallását követõen lesz kötelezett.

 

Alapelvi szigorítás

2017. január 1-jétõl hatályba lép egy alapelvi szigorítás, mely szerint adóelõny nem érvényesíthetõ abban az esetben, ha az ügylet fõ célja adóelõny elérése volt. Ez azt jelenti, hogy a korábbiaktól eltérõen már nem csak a kizárólagosan adóelõny megszerzésére irányuló ügyletek esetén él szankcióval a törvény, hanem bármilyen olyan ügyben, amelyben a valós gazdasági és üzleti érdekek ugyan alátámaszthatók, de azok mellett fõ célként az adóelõny megszerzése jelenik meg.

Korai fázisú vállalkozásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény

Csökkenti az adózás elõtti eredményt a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosa. Az adóalap-kedvezményt négy egyenlõ részletben lehet érvényesíteni, a szerzés adóévében és az azt követõ három adóévben, adóévenként legfeljebb 20 millió forint összegig. Amennyiben a szerzés adóévét követõ három adóévben a részesedés kivezetésre kerül, úgy az igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell megemelni az adóalapot. A részletesebb feltételeket külön jogszabályban határozzák majd meg.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye

Adókedvezmény illeti meg azon adózókat, akik 2017. január 1-jétõl megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházást valósítanak meg és legalább öt évig üzemeltetnek, melynek eredményeként csökken a végsõenergia-fogyasztás. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 30 százaléka, melyet a kisvállalkozások további 20, míg a középvállalkozások további 10 százalékponttal növelhetnek, de jelenértéken legfeljebb 15 millió eurónak megfelelõ összeg. Az adókedvezményt hat adóév alatt lehet érvényesíteni, elsõként legkorábban a beruházás üzembe helyezésének adóévében. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye nem alkalmazható együtt a fejlesztési adókedvezménnyel.

Mûemlékekhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény


Pontosításra kerültek a 2017. január 1-jétõl alkalmazható, a mûemlékek felújításához és karbantartásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény részletszabályai is. Az adóalap-kedvezmény mértéke a mûemlék karbantartása esetében az azzal kapcsolatban adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adóalap 50%-a, de adóévenként nem több, mint 50 millió euró. Mûemlék felújítása esetében a kedvezmény mértéke a felújítás bekerülési értékének kétszerese, melyet a felújítás adóévében, illetve az azt követõ öt adóévben érvényesíthet az adózó a döntése szerinti részletekben, ennek adóalapra vetített korlátja nincs, tehát akár negatív adóalap is generálható vele, de adóévenként a 100 millió eurót nem haladhatja meg. A két adóalap-kedvezmény együttesen is alkalmazható, továbbá az adózó által nem érvényesített kedvezményt bármely másik kapcsolt vállalkozás is érvényesítheti.

Sütõné Harasta Krisztina

Ügyvezetõ

Okl. közgazdász

Mérlegképes könyvelõ



vissza a hirekhez