Hírek

2016 évközi változások a személyi jövedelemadóban

vissza a hirekhez

(a teljesség igénye nélkül)



Változások 2016. június 16-tól


Ingatlan átruházás


Az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések új fogalmakkal egészülnek ki: Az adókötelezettség megállapítása során a használatbavétel tudomásulvételérõl kiállított dokumentum és az egyszerû bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerõre emelkedésével azonos szerepet tölt be. (1995/CXVII. tv. 60.§ (3) és (4), 62.§ (2) bekezdések)


Ingatlan átruházásából származó jövedelem


A 15 évnél régebben megszerzett, lakásnak nem minõsülõ ingatlan, illetve ingatlanra vonatkozó vagyoni értékû jog átruházása esetén abban az esetben sem keletkezik adóköteles jövedelem, ha a megszerzésre fordított összeg megállapíthatóságának hiányában a jövedelmet úgy állapítják meg, hogy a bevételbõl levonják annak 75 %-át. Ilyen esetben eddig az idõmúlás (azaz 5 éven túl az évenkénti 10-10 %-kal történõ jövedelem-csökkentési lehetõség) nem volt figyelembe vehetõ, vagyis a megszerzés idõpontjából függetlenül adóköteles volt a bevétel 25%-ka. (1995/CXVII. tv. 62.§ (4) bekezdése)


KATA


Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendõ támogatás nem része a kisadózó vállalkozás bevételének. E szabály már alkalmazható 2014. január 1-jét követõen kifizetett támogatások esetében is.  (2012/CXLVII. tv. 2.§ 12. pont)


Bevételszerzés idõpontja az adóalanyiság megszûnésének idõpontja, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számla ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. (2012/CXLVII. tv. 2. § 13.e) pont)


Társas vállalkozás jogutód nélküli megszûnése


Vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege alapján is megállapítható a bevétel és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értéke. (1995/CXVII. tv. 68.§ (1) bekezdése)


Egyéni vállalkozó külföldi kiküldetésének költsége


Költségként elszámolhatja a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekrõl szóló kormányrendelet, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítõ munkavállaló költségtérítésérõl szóló kormányrendelet szerinti naponta számított, igazolás nélkül elismert költséget az egyéni vállalkozó is, az önálló tevékenységet végzõ magánszemélyhez hasonlóan.


Egyéni vállalkozó beruházási költségének elszámolása


A 250 fõnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a mûszaki gépek, berendezése és – a személygépkocsi kivételével – a jármûvek között nyilvántartott tárgyi eszköznek a z üzembe helyezés idõpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségkén elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zónában helyezi üzembe. A rendelkezés 2016. január 1-jétõl alkalmazható. (1995/CXVII. tv. 11. sz. melléklet II. fejezet 2. p.) pont)



Változások 2016. július 1-tõl


Õstermelõ


A mezõgazdasági õstermelõi igazolványok közhiteles hatósági nyilvántartásának szabályozására vonatkozó egyes szabályok, az õstermelõi nyilvántartás nyilvános adatköre, illetve az õstermelõi igazolványt kiállító és az õstermelõi nyilvántartást vezetõ szervek kijelölésére vonatkozó szabályok egyaránt bekerültek az szja-törvénybe. Az õstermelõi igazolványt ezen túl, a Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara állítja ki. (1995/CXVII. tv. 78/A.§(1) bekezdése)


A mezõgazdasági õstermelõ fogalma pontosításra került: Õstermelõi igazolvány csak akkor váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van saját gazdasága. Az õstermelõ lehet egyidejûleg egyéni vállalkozó is, de nem az õstermelõként felvett tevékenységeire nézve. Termelési eszközöknek minõsül a bérelt földterület és bérelt eszköz is. (1995/CXVII. tv. 3.§ 18.) pontja)


 


Változások 2016. augusztus 1-tól


Kiküldetés fogalma


Elválik egymástól a munkajogi és az adójogi kiküldetés-fogalom. A jövedelemadó-törvény alapján kiküldetésnek minõsül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járást, a lakóhelyrõl (tartózkodási helyrõl) a munkáltató székhelyére, telephelyére történõ oda- és visszautazást. Korábban (fõszabály szerint) a munkáltató által elrendelt, a munkaszerzõdésben rögzített munkahelytõl eltérõ helyen történõ munkavégzés minõsült kiküldetésnek. (1995/CXVII. tv. 3.§ 11.)pont)


Sportrendezvény fogalma


Kizárólag a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívüli résztvevõk jelenlétében megtartott verseny, érkõzés minõsül sportrendezvénynek. Pl. nem minõsül sportrendezvénynek, a sportszervezetnek, sportszövetségnek nem minõsülõ munkáltató által a munkavállalók részére szervezett verseny – mint sportesemény -, ezért az ott felszolgált étel és ital nem nyújtható adómentesen. (1995/CXVII. tv. 3.§ 60. pontja)


Mûtárgy ajándékozása


Mûalkotások, gyûjteménydarabok, régiségek esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított értéknek az átruházásból származó bevétel 75%-ka vagy az igazolt összeg minõsül. (1995/CXII.tv.58.§ (4) bekezdése) Nem változott, de fontos, hogy e vagyontárgy szerzési értéke az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában a vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke minõsül. (1995/CXVII. tv. 58.% (4) bekezdés)


Munkáltatói lakáscélú támogatás


A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) kormányrendelet egyes rendelkezései, így a méltányolható lakásigény mértéke, az együttköltözõ családtagok, illetve a korszerûsítés és akadálymentesítés fogalma bekerültek az szja-törvénybe. A kormányrendeletbõl átültetett szabályok tartalmilag változatlanok. (1995/CXVII. tv. 72.§ (4) bekezdés  f.)pont, 1.sz.mell.2.7., 9.3.1., és 9.3.4.pontok)


Kölcsönös biztosító pénztárba „célzott” szolgáltatásra befizetett összeg


Béren kívül juttatásnak minõsül a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg azon része, amely nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Ezen értékhatárt meghaladóan biztosított juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. (1995/CXVII. tv. 70.§ (3a) bekezdés)


Adómentes tõkeemelés


Nem minõsül bevételnek, ha a korlátolt felelõsségû társaságok törzstõke emelése a társaság által ki nem fizetett nyereség terhére történik. A tõkeemelés ezen formája révén megszerzett értékpapír (az értékpapír megszerzésekor) nem minõsül a magánszemély bevételének. Az említett módon történõ (kedvezményes) értékpapírszerzés esetén a társaságot adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (1995/CXVII. tv. 77/A.§-ban)


Írta: Sütõné Harasta Krisztina


okleveles közgazdász


mérlegképes könyvelõ


adótanácsadó


 



vissza a hirekhez