Hírek

Nyugtaadási kötelezettség az alkalmi kitelepüléseken

vissza a hirekhez

Bizonylatadási kötelezettség szabályai








A nyári fesztiválszezon és a népszerû szabadtéri rendezvények kapcsán felmerült annak igénye, hogy áttekintést adjunk a szabadtéri rendezvényekre standdal, elárusító asztallal alkalmilag kitelepülõ vállalkozások (általános forgalmi adóalany termelõk, kereskedõk, magánszemélyek) ilyen elárusító helyeken történõ értékesítéseikkel összefüggõ bizonylat-kibocsátási kötelezettségének szabályairól, vagyis arról, hogy számla- vagy nyugtaadásra kötelezettek-e, és azt milyen módon teljesíthetik, valamint, hogy milyen szankciókkal járhat a kötelezettség teljesítésének elmulasztása.


A jogszabályi rendelkezések alapján ezen értékesítési formában is fennáll az adóalanyok számla-, illetve nyugtaadási kötelezettsége, melynek teljesítésére nem kötelezõ a pénztárgép használat ezen elárusítóhelyeken, még akkor sem, ha az egyes adóalany (vállalkozás) az egyébként mûködtetett üzleteiben annak használatára ott kötelezett.


Számla, nyugta kibocsátási kötelezettség szabályai


Az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések a következõkben foglalhatók össze. Az általános forgalmi adóról szóló törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint az adóalanynak az értékesítésrõl fõszabály szerint számlát kell kiállítania. Azonban, amennyiben a vevõ (a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje) nem adóalany, és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésõbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz/pénz-helyettesítõ eszközzel (így akár például egy adott rendezvényen erre rendszeresített utalvánnyal) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri, akkor az értékesítõ adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól, és ilyen esetben nyugtaadási kötelezettség terheli. (A 900 ezer forintot elérõ vagy azt meghaladó összegû fizetés esetén is kötelezõ lenne a számla kibocsátása, de ilyen ügylet az e tájékoztatóval érintett forgalmazási körben jellemzõen nem fordul elõ.)


Az elõzõekben említettek szerinti „készpénzes” termékértékesítésrõl, szolgáltatásnyújtásról mindenképpen legalább nyugtát, vagy a vevõ arra irányuló kérése esetén számlát, egyszerûsített adattartalmú számlát ki kell bocsátani.


[Az Áfa tv. – a 2007. évi CXXVII. törvény – 159. § (1) bekezdése, 165. § (1) bekezdés b) pontja, 166. §-a – figyelemmel a 167. §-ra.]


Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. elõzõekben említett rendelkezései alapján a számla-, nyugtaadási kötelezettség az adóalanyt terheli, ezért említést kell tenni arról, hogy ki minõsül az Áfa tv. alapján az általános forgalmi adó alanyának. Adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére (Áfa tv. 5. §). Az általános forgalmi adó rendszerében fõszabályként gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerû, illetõleg tartós vagy rendszeres jelleggel történõ folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.


Mindezek mellett fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy például, ha egy mezõgazdasági tevékenységet végzõ, egyébként a kompenzációs rendszer különös szabályai szerint adózó, ezáltal már adóalany személya termékeit nem felvásárlónak értékesíti a kompenzációs rendszer keretében, mely során számlaadási (és ezáltal nyugtaadási) kötelezettség nem terheli, hanem például egy vásárra, alkalmi kitelepülésre elviszi, és ott értékesíti, akkor számla vagy nyugtaadási kötelezettség terheli.


Fontos tudnivaló az is, hogy az alanyi adómentességet választó adóalanyokat ugyanúgy terheli a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség, mint az adókötelesen értékesítõ adóalanyokat.


Mindezekrõl további részletes tájékoztatástalálhatóaz adóhatóság honlapján az információs füzetek között a 6. számú, „Mezõgazdasági õstermelõk adózásának alapvetõ szabályai” címû tájékoztató füzetben valamint a 18. számú, „A számla, nyugta kibocsátásának alapvetõ szabályai” címû tájékoztató füzetben.


A nyugta kötelezõ adattartalma


Az Áfa tv. 173. §-a szerint a nyugta kötelezõ adattartalma a következõ:


-          a nyugta kibocsátásának a kelte


-          a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja


-          a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe


-          a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.


A nyugtán tehát nem kell sem vevõi adatokat, sem adókulcsokat szerepeltetni, a kötelezõen feltüntetendõ adatokon felül azonban tartalmazhat egyéb adatokat, információkat is, azonban azok feltüntetése nem mehet az áttekinthetõség rovására.


Hogyan szerezhetjük be a szükséges számla, nyugta nyomtatványokat


Amennyiben a kitelepülésen értékesítõ adóalany valamilyen okból még nem rendelkezik adóigazgatási azonosításra alkalmas számla- illetve nyugta nyomtatvánnyal, akkor azt az értékesítést megelõzõen be kell szereznie a nyomtatványforgalmazóktól, és szigorú számadás alá kell vonnia. Fontos tudni, hogy adóigazgatási azonosításra az errõl szóló pénzügyminiszteri rendelet alapján azok a nyomtatványok alkalmasak, melyek az adóhatósági nyilvántartás szerinti sorszámtartománnyal készültek, a forgalmazó arról nyilvántartást vezet, és a forgalmazó annak értékesítésérõl az adóhatóság felé az adatszolgáltatást teljesíti. Emiatt a nyomtatványt elõállító illetve forgalmazó adóalany a nyomtatványt kizárólag adóalanyi minõségében eljáró személynek, szervezetnek értékesítheti, aki köteles e minõségét az értékesítéskor elõzetesen igazolni (pl. aláírási címpéldány, cégbírósági végzés, bejelentkezési lap stb. bemutatásával). Ezért erre a számla, nyugta beszerzésekor fel kell készülni az adóalanynak. [24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. § - 1/D. §-ok.]


A számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt felmerülõ szankciók


A számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt felmerülõ szankciókról az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 172. §-a rendelkezik. Az adózó 1 millió forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerûsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetõleg a számlát, egyszerûsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékrõl bocsátja ki. Ezen túl, számla, egyszerûsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselõje, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közremûködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható.


Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítõ bírságot állapít meg, ha az adózó


a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,


b) igazolatlan eredetû árut forgalmaz,


c) az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az elsõ ellenõrzéstõl számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét. A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítõ bírságot ismételten (alkalmanként) meg kell állapítani. A kiszabható bírság felsõ határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.


A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedõ képviselõje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tõle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellõzi.


A kiszabott bírság méltányolható körülmények esetén bizonyos esetekben mérsékelhetõ, elengedhetõ, ha az adóalany arra irányuló kérelme megalapozott. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az õt terhelõ adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élõ közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.


Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.


Forrás: NAV (2012.07.10. napi cikke)









vissza a hirekhez