Hírek

Osztalék és osztalékelõleg fizetés az új Ptk szerint

vissza a hirekhez

Mire kell odafigyelnünk osztalék vagy osztalékelõleg fizetése esetén?

Ezen új szabályokat legkésõbb 2016. március 15. napjáig alkalmazniuk kellett minden gazdasági társaságnak.


Osztalék


Új Ptk. 3:185.§ (1) szerint:


„ A tagot a társaságnak a tag javára történõ kifizetések céljából felosztható és a taggyûlés által felosztani rendelt saját tõkéjébõl a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg.


Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésrõl szóló döntés meghozatalának idõpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.”


(2) bekezdésben: A taggyûlés az osztalékfizetésrõl a beszámoló elfogadásával egyidejûleg határoz.


A korábbi szabályozással szemben az új Ptk. szabályai szerint már nem kell a társaság ügyvezetõjének a cégbíróság felé nyilatkozatot benyújtania az osztalékfizetés elõfeltételeinek megvalósulásáról.


Az osztalék megállapítására a számviteli beszámoló elfogadásakor, az adózott eredmény felhasználásáról való határozat meghozatalának a keretében kerül sor.


Az osztalék forrása az adózott eredmény, amely a szabad eredménytartalékkal kiegészíthetõ. Ennek feltétele a 2014. évi LXXIV. Számviteli törvény (továbbiakban: Szvt.) 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint: „Az elõzõ üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethetõ ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tõke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tõke összege alá.” Ez nem változott.


 


Osztalék elõleg


Új Ptk.3:186.§ (1) szerint:


„A taggyûlés két, egymást követõ beszámoló elfogadása közötti idõszakban osztalékelõleg fizetésérõl határozhat, ha


(a)    közbensõ mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel,


(b)   (b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta kimutatott, az elõzõ üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét és


(c)    a társaságnak a helyesbített saját tõkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstõke összege alá.”


(2) bekezdés szerint: „Osztalékelõleg fizetésére az ügyvezetõ tesz javaslatot. Ha társaságnál felügyelõbizottság mûködik, az ügyvezetõ javaslatához a felügyelõbizottság jóváhagyása szükséges.


(3) bekezdés szerint: „Ha az osztalékelõleg kifizetését követõen elkészülõ éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetõség, az osztalékelõleget a tagok kötelesek visszafizetni.”


Tehát az ügyvezetõ tesz nyilatkozatot az osztalékelõleg fizetésre, ha a cégnél felügyelõbizottság is mûködik, akkor a felügyelõbizottság jóváhagyása is szükséges, viszont már nincs szükség az osztalékelõleg fizetéshez a tagok külön kötelezettségvállalására, mert a Ptk. egyértelmûen kimondja.


Már nem kell a társasági szerzõdésben külön rendelkezni az osztalékelõleg fizetés lehetõségérõl. A korábbi szabályozás szerint csak akkor lehetett osztalékelõleget fizetni, ha ennek lehetõségét a társasági szerzõdés tartalmazta.


A Ptk. külön nem írja elõ, de a Szvt. 21. § (7) bekezdése szerinti éves beszámoló, illetve az év során készített közbensõ mérleg 6 hónapig felhasználható osztalékelõleg kifizetésére (illetve egyéb döntések meghozatalára).


(Bár egy NGM állásfoglalás szerint szükséges minden osztalékelõleg fizetést megelõzõen összegállított közbensõ mérleg elkészítése. Az állásfoglalásban hivatkozik a Sztv. 21.§ (7) bekezdésére, amelyet így magyaráznak: akkor alkalmazható (a hat hónapos mérleg érvényessége), ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, márpedig az osztalékelõleg esetében a Ptk. a hivatkozott módon, eltérõen rendelkezik. Valószínûleg errõl még a késõbbiekben egyértelmû hivatkozásokat fogunk találni, addig célszerû a 2015.12.31. fordulónapi beszámoló alapján 2016.06.30-ig fizetni osztalékelõleget a tulajdonosoknak.)


Ha a megállapított osztalék kevesebb, mint a kifizetett osztalékelõleg, vagy ha osztalék megállapítására nem kerül sor, akkor az eredmény-felhasználásról való döntés napján az osztalékká nem vált rész visszafizetendõ kölcsönné válik, vagyis a tagok kötelesek visszafizetni. Az osztalékká nem vált elõleg elmaradt kamata kamatkedvezménybõl származó jövedelemnek minõsül.


Az osztalékelõleg kifizetésének idõpontjától az eredményfelosztás idõpontjáig (vagy a visszafizetésig) tartó idõszakra kell meghatározni az osztalékelõleg utáni kamatkedvezményt az Szja tv. 72.§ (1) bekezdése alapján.


Az így kiszámított jövedelmet 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás (továbbiakban: eho) terheli, amely a kifizetõ kötelezettsége. Ezen adókat a kifizetõ a beszámoló elfogadása hónapjáról leadandó 08-as bevallásban bevallja, és a tárgyhónapot követõ hó 12-ig befizeti.


Az osztalékelõlegbõl csak 15% személyi jövedelemadót von le a kifizetõ, vagyis nem keletkezik 14% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.


Az osztalékelõlegbõl osztalékká váló jövedelem az osztalékról való döntés napján egészségügyi hozzájárulás kötelessé válik. Ha ilyenkor az osztalékelõleg osztalékká vált részébõl már nincs lehetõség levonni az egészségügyi hozzájárulást, akkor ennek bevallására és befizetésére a kifizetõ helyett a magánszemély lesz köteles a saját személyi jövedelemadó bevallásában.


Egészségügyi hozzájárulást évi 450.000.-Ft összegig kell megfizetni, e maximum határig beszámíthatóak az alábbi tételek még:


-          magánszemélytõl levont 4%-os természetbeni és 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék


-          EKHO-ban megfizetett 1,6%-os egészségbiztosítási járulék


-          havi 7050.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék


-          külön adózó jövedelmei után megfizetett 14% eho összege


A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy az egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felsõ határt, ekkor a kifizetõ nem vonhatja le a 14% ehot. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felsõ határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyi jövedelemadó-bevallásában 14% (plusz az eho-különbözetre 6 %) ehot kell bevallania és a bevallási határidõig megfizetnie.


( Ha a magánszemély túlfizette az ehot, vagy a kifizetõ az elõírtnál többet vont le tõle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.)


Írta: Sütõné Harasta Krisztina


okleveles közgazdász


mérlegképes könyvelõ


adótanácsadó


 


 



vissza a hirekhez