Hírek

Nyeremény

vissza a hirekhez

Adózási szabályok nyeremény (ingyenes átadása) esetén

A szervezett játék lehet engedélyhez kötött szerencsejáték és bejelentéshez kötött ajándéksorsolásnak minõsülõ játék is.

 

Engedélyhez kötött játék

 

Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, agy más vagyoni értékû nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentõl függ a 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1.§ (1) bekezdése szerint.

 

Bejelentéshez kötött játék

 

Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékû, mennyiségû vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni az Szjtv. 23.§ (1) bekezdése szerint.

 

Az ajándéksorsolást az adóhivatalhoz elõzetesen be kell jelenteni az SZF04 nyomtatványon, legalább a játék meghirdetést megelõzõ 10 nappal korábban, valamint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni a felügyeleti ellenõrzésért. Ezen díj összege a kisorsolásra kerülõ nyeremények forgalmi értékének egy ezreléke, de minimum 5eFt és maximum 500eFt. Nem kell bejelenteni a tudásalapú játékot, ahol valamilyen tudást, teljesítményt díjaznak, vagy az eseményre elõzetesen regisztráltak között sorsolnak.

 

Játékadó

 

A sorsolásos játékok szervezõit az Szjtv. III. fejezetében foglaltak szerint játékadó terheli, kivéve, ha a 16.§-ban felsorolt feltételek teljesülnek, amely csak bejelentéshez kötött,de nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok. Feltétele még: a sorsjegyet kizárólag a sorsoláson jelenlévõk között árusíthatják és a sorsjegyek száma nem haladhatja meg az 5000 darabot vagy összes értéke az 500eFt-ot és a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülõ pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 %-kát meghaladja.

 

Személyi jövedelemadó

 

Ha a játék az Szjtv. 16.§-ban foglaltaknak megfelelt, akkor az 1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadó törvény (Szja-tv.) 76.§ (4) bekezdése alapján szja-t nem kell a nyeremény után fizetni.

 

Ha a játék nem felel meg az Szjtv. 16.§-ban foglaltaknak, akkor az Szja-tv. 76.§-a szerint adózik a nyeremény, annak szokásos piaci értéke 1,19-szeresének 15%-át kell megfizetni, amely a kifizetõt terheli. Ha a játékadó is vonatkozik a kifizetõre, akkor mindkét adót meg kell fizetnie.

 

Társasági adó

 

A szerencsejáték szervezésérõl szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyereménye ráfordításként elszámolható, vagyis nem kell a társasági nyereségadó alapot megnövelni a 1996. évi LXXXI. törvény 3.sz. mellékletének B/2. pontja szerint.

 

Általános forgalmi adó

 

Itt azt kell vizsgálni, hogy ellenérték fejében teljesített termékértékesítés fogalmában belefér-e a nyeremény. A 2007.évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa-tv.) 11.§ (3) b.) pontja szerint nem minõsül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékû terméket, így ez után áfa-t sem kell fizetni és számlázni sem kell, viszont javasolt egy számviteli (átadás-átvételi) bizonylatot kiállítani megjelölve annak piaci értékét.

 

Az Áfa-törvénynek (259.§ 3.fogalom) az árumintára saját meghatározása van: A képviselt terméknek kisebb és jellemzõ része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas.

 

Kis értékû termék az Áfa-törvény 259.§ 9. fogalma szerint: juttatott vagyoni elõny értéke nem haladja meg az 5eFt-nak megfelelõ pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani.

 

Ha a vállalkozás a kis értékû termék, illetve áruminta beszerzésekor illetve elõállításakor az elõzetesen felszámított áfa-t levonta (levonhatta, nem tiltott a levonása), majd késõbb a terméket ingyenesen átadja, nem kell áfa-t fizetnie és az áfa-levonással kapcsolatban sincs szükség áfa-korrekcióra.

 

Ezzel ellentétben, ha az átadott termék nem felel meg az áruminta és kis értékû termék fogalmának, akkor áfa-t kell fizetni az átadáskor. Az áfa alapja a termék vagy ahhoz hasonló termék teljesítéskor (átadáskori) megállapított beszerzési (piaci) ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított elõállítási értéke. (Áfa-tv. 68.§)

 

Ingyenes termékátadásról fõszabályként az Áfa-tv 159.§-a alapján számlát kell kiállítani, azonban a számlán fel kell tüntetnie, hogy az ingyenes ügyletet terhelõ áfa-t áthárította-e a megrendelõre (felszámított-e áfa-t, vagy sem), ugyanis az ingyenes ügyletekkel kapcsolatban az áfa csak abban az esetben hárítható át, ha a juttatásban részesülõvel errõl elõzetesen megegyezett.

 

Írta: Sütõné Harasta Krisztina

okleveles közgazdász

mérlegképes könyvelõ

adótanácsadó


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



vissza a hirekhez