Hírek

A Mecsek Gabona áfacsalási ügye

vissza a hirekhez

Jancsa-Pék Judít: A Mecsek Gabona esetének Vizsgálata az EKÁER tükrében.

2015.06.01. 15:42 Forrás:www.adozasrolerthetoen.blog.hu leitnerleitner


Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet idõpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszemûségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e õt a káros adókövetkezményektõl. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevõ szervezi a fuvart (EXW)  akár a jóhiszemû, egyébként jogkövetõ adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellõ gondosság és megfelelõ alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.



A Mecsek Gabona esete éppen errõl szól. A cég egy olasz társasággal kötött adásvételi szerzõdést repce áfamentes közösségen belüli termékértékesítésérõl. A felek megállapodtak, hogy a szerzõdés mennyiségi teljesítése az eladó telephelyén felrakott áru mérlegjegyek szerinti bizonylati súlya és az ez alapján kiállított számlák szerint történik. A vevõ vállalta a szállítóeszközök biztosítását és az áru egy másik tagállamba történõ szállítását (EXW).


A szállítást megelõzõen a vevõ elküldte a teherautók rendszámait, a vásárolt árumennyiséget CMR fuvarlevelekre vezették rá, és a fuvarozók bemutatták a lebélyegzett fuvarokmányokat. A magyar társaság a számla kiállítását megelõzõen ellenõrizte, és rendben is találta az olasz társaság közösségi adószámát, a lekérdezést igazoló bizonylatot pedig meg is õrizte. A Mecsek Gabona mindazonáltal nem tudta bizonyítani az áfamentességet élvezõ közösségen belüli termékértékesítés tényleges megtörténtét, és így megtagadták tõle az áfamentességet. (Az ügy további részleteit, a bizonyítékok körét és azokkal kapcsolatos kifogásokat következõ cikkünkben fejtjük ki.)


De vajon mi lett volna, ha már üzemelt volna az EKÁER? Tudott volna a Mecsek Gabona EKÁER számot kérni a tranzakcióra? És az EKÁER-szám kellõen igazolta volna jóhiszemûségét a késõbbi eljárás során? A válasz elgondolkodtató: tudott volna EKÁER számot kérni, de ez nem óvta volna meg az eljárás során, sõt elképzelhetõ, hogy éppen az EKÁER miatt további büntetésre számíthatott volna.


A Mecsek Gabona által ismert adatok ugyanis elegendõek lettek volna az EKÁER szám igényléséhez: tudta a vevõje címét és adószámát (amely az ügylet idõpontjában érvényes is volt, bár késõbb kiderült róla, hogy hamis), ismerte továbbá a felrakott áru adatait és a szállító gépjármû rendszámát is.


EKÁER számmal tehát rendelkezhetett volna a fuvar, ami azonban még nem bizonyította volna, hogy az áru el is hagyta az országot. Pedig az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy az értékesített terméket Magyarország területérõl az Európai Unió területére kiszállítsák, és mindezt a termék értékesítõje hitelt érdemlõ módon igazolja.


Egy a Mecsek Gabonához hasonló esetben pedig az EKÁER bírság több jogcímen is kivethetõ. Ugyanis a közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózónak nem csupán az EKÁER szám igénylése a feladata, hanem a belföldi feladási címrõl az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történõ közúti fuvarozás esetén a súly, érték és rendszám adatok menet közbeni frissítése is, melyet haladéktalanul szintén be kell jelenteni az EKÁER szám 15 napos érvényességi idején belül. A NAV által lefolytatott ellenõrzés során az EKÁER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük, amelyért a bejelentésre kötelezett, azaz az eladó tartozik felelõsséggel.


Bár az Art. február végéig érvényes szabályai még ellentmondást és ezért bizonytalanságot tartalmaztak e tekintetben, az EKÁER március 1-jei rendeleti újraszabályozása egyértelmûvé tette, hogy a belföldrõl a közösség területére irányuló fuvarok tekintetében bár az EKÁER számot érkeztetéssel lezárni nem kell, azonban az úton lévõ áru adatainak folyamatos aktualizálásáról a bejelentésre kötelezett hivatott gondoskodni.


A Mecsek Gabona esetéhez hasonló ügyekben éppen az a baj, hogy bár a vevõ szervezi a fuvart, és vállalja a termékek Magyarországon kívülre, egy másik tagállam területére történõ leszállítását, de az úton lévõ áru adatainak folyamatos aktualizálásáról az eladó hivatott gondoskodni. Amennyiben nem valósult meg az áru kiszállítása, akkor az EKÁER szám adatai hibásak lesznek (nem jó a viszonylat és az adatok sem aktuálisak), és ezért az áru feladója keményen bírságolható.


Tehát az áfa megfizetésén, a bírságon és a kamaton túl a Mecsek Gabonának még akár az EKÁER miatt is bírságot kellett volna fizetnie, az áru nettó értékének 40%-ig terjedõen.


Az egyetlen jó hír a hasonló helyzetben lévõ cégeknek, hogy a kiszállítás meghiúsulására az adóhatóság sokkal hamarabb rájöhet az EKÁER rendszer segítségével, hiszen a HUGO rendszer kamerái nem fogják visszaigazolni a határátlépést, tehát gyorsabb intézkedésre van lehetõség.


Az eset tanulsága pedig az, hogy bár az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként üdvözlendõ, adóalanyként nem szabad vakon megbíznunk a rendszerben. Példánk ugyanis igazolja, hogy az EKÁER szám igényléséhez szükséges adatok megléte nem bizonyítja kellõen az áru közösségbe való kiszállítását, és önmagában jóhiszemûségünket sem támasztja alá. Ezért a közösségen belüli termékértékesítéseink adómentességét továbbra is a legnagyobb gondossággal, akár a normál kereskedelmi ésszerûségen is túllépve kell biztosítanunk. Különösen fontos ezért üzleti partnereink minõsítése, adószámuk ügyletet megelõzõ és további rendszeres ellenõrzése, fõleg ha új partnerrõl van szó, de még inkább, ha az áru kiszállítását is rábízzuk.



vissza a hirekhez