Hírek

Családtervezés adó alapon

vissza a hirekhez

Siklósi Márta, Palicz Mariann: Családtervezés adó alapon-


kiszámoltuk, hogy az egymás gyerekeit nevelõ élettársaknak


mennyire éri meg összeházasodni.

2015.05.06. 10:47 Forrás:www.adozasrolerthetoen.blog.hu leitnerleitner


A 2015-ös személyi jövedelemadó törvényben szereplõ kedvezmények nem titkolt célja, hogy növeljék a házasságkötési hajlandóságot és a gyermekvállalási kedvet. Ettõl azt remélik, hogy gyarapszik majd a népesség, és az öregedõ társadalom gazdaságra gyakorolt hátrányos hatása hosszabb távon csökken. A változtatásokra azért volt szükség, mert az Eurobarometer felmérése szerint a magyar fiatalok többsége legalább két gyermeket szeretne, de végül átlagosan csak 1,3 gyerek születik meg, ez azonban még a szülõk reprodukcióját sem fedezi.



Ezért 2015 januárjától bevezették az „Elsõ házasok adókedvezményét”, másodszor pedig tervbe vették a családi kedvezmény összegének megduplázását két gyermek esetén (ez utóbbi 2016-tól sávosan emelkedõ mértékben lép hatályba).


Az elõször házasodóknak járó kedvezmény tulajdonképpen egy 120.000 Ft-os „nászajándékot” jelent, melyet két éven keresztül havi 5.000 Ft-os személyi jövedelemadó kedvezmény formájában tudnak érvényesíteni a friss házasok a boldogító igen kimondása után. A támogatás feltétele, hogy legalább az egyik félnek ez legyen az elsõ házassága. A szóban forgó havi adókedvezményt a házastársak megoszthatják, de dönthetnek úgy is, hogy egyikük a teljes összeget érvényesíti adóalapjának csökkentésére. Természetesen – hasonlóan a családi kedvezmény érvényesítéséhez – ezt is nyilatkozatba kell foglalni.


A kedvezményt a házasságkötéstõl számított maximum 24 hónapig lehet igénybe venni. Amennyiben már az elsõ két éven belül gyermekáldásban lesz részük, akkor a szülõk a magzat miatt már a családi kedvezményre lesznek jogosultak, és így az „Elsõ házasok adókedvezményét” többé nem érvényesíthetik. Az elsõ gyermek után 62.500 Ft-os adóalap csökkenés jár havonta, amely a levont személyi jövedelemadó elõleg 10.000 Ft-os csökkenésével jár, így a család nettó bére ennyivel nõ. Amennyiben a szülõk ikrek születését várják, akkor a fentieknek megfelelõen 2*10.000 Ft-os nettó bérnövekedéssel számolhatnak a 2015-ös szabályok szerint.


S ezzel el is érkeztünk a családi adókedvezményhez, a családtervezés pénzügyi alapjának másik fontos eleméhez. Egyértelmû, hogy a családi kedvezmény „futamideje” többszöröse az „Elsõ házasok adókedvezményének”, s ez szerencsére az összegszerûségére is vonatkozik, mint ahogy fent levezettük, már egy gyermek esetén is a duplája annak. Mivel a törvényalkotók célja a lehetséges második gyermek megszületése, ezért pénzügyileg is erre fektették a hangsúlyt a szabályozás megalkotása során. Két gyermek után tehát gyermekenként nettó 10.000 Ft/hó kedvezményhez juthatnak a családi kedvezményben részesülõk, amely összeget 2016-tól 2019-ig fokozatosan megemelnek majd gyermekenként 20.000 Ft/hóra. 2015-ben még nincs változás az igénybe vehetõ családi adókedvezmény összegét illetõen, marad a 10.000 Ft/hó nettó adókedvezmény gyermekenként!


A családi kedvezményre vonatkozó szabályváltozásoknak vannak azonban vesztesei is. Az egymás gyermekeit közösen nevelõ élettársak év közben még mindig csak a közös és a saját gyermekek szerint jogosultak családi pótlékra, s ezáltal családi kedvezményre. A nem közös gyermek miatt járó kedvezményt csak év végén, az adóbevallásban oszthatják meg, amennyiben adóalapjuk „elbírja” a levonható kedvezmény összegét, s lemondanak a gyermeküket egyedül nevelõk családi pótlékáról.


A következõkben néhány példán keresztül bemutatjuk a házastársak és az élettársak közötti különbséget a családi kedvezmény (CSK) érvényesítésének szempontjából a 2015-ös szabályozás szerint.


Közös gyerekek esetén nincs különbség a házastársi és élettársi viszonyban élõ gyermekek után járó családi kedvezmény érvényesítésében:



Más a helyzet, ha a másik fél „hozott” gyermeke, ill. gyermekei is belépnek az élettársi kapcsolatba.


a, Apa 2 gyermekkel + anya 1 gyermekkel


Élettársi kapcsolat esetén az apa a saját gyermekei után 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó családi kedvezményt érvényesíthet, míg az anya a saját gyermeke után havi 10.000 Ft-ot. Ezáltal a két fél együtt havi 30.000 Ft jövedelemnövekedéssel járul hozzá a közös költségvetéshez, amely egy év alatt összesen 360.000 Ft adókedvezményt jelent. Amennyiben az egyik fél nem tudja érvényesíteni adókedvezményét, év végén az élettárs az adóbevallásában érvényesítheti azt.


Házastársak esetén a 3 gyermek után érvényesíthetõ családi adókedvezmény 3*206.500 Ft/hó, azaz 99.000 Ft/hó, ami éves szinten 1.188.000 Ft. A különbség jelen esetben 828.000 (!) Ft lesz évente a házasságban élõk javára.


b, 2 közös és az anya által 1 „hozott” iskoláskorú gyerek


Az anya a saját gyermekei miatt bruttó 3*206.250 Ft/hó, azaz nettó 99.000 Ft/hó bérnövekedést érhet el, ami éves szinten 1.188.000 Ft kedvezményt jelent. Az apa év közben csak a közös gyermekek után érvényesítheti a családi kedvezményt, ami bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz nettó 20.000 Ft/hó támogatásnak felel meg (240.000 Ft/év). Amennyiben az anya nem tudja érvényesíteni a 3. gyermek utáni adókedvezményt, akkor az élettársa év végén az adóbevallásában maximálisan érvényesítheti azt (számszerûsítve: 1.188.000 – 240.000 = 948.000 Ft-ot).


Ebben nincs különbség az adókedvezmény összegében az élettársi kapcsolatban élõknél és a házasságban élõknél.


c, Mindkét fél 2-2 iskolás korú gyermeket hoz a kapcsolatba


Ebben az esetben mindkettõjüknél havi bruttó 2*62.500 Ft/hó, azaz 20.000 Ft/hó nettó bérnövekedés érhetõ el, ami háztartási szinten plusz 40.000 Ft/hó jövedelemnövekedést jelent. Év végén (személyi jövedelemadó bevallásakor) a családi kedvezmény fel nem használt részét az élettárs igénybe veheti.


Amennyiben ez a pár házasságban élne, akkor jogosultságot szereznének a 4 gyermek utáni családi kedvezmény igénybevételére, ami 4*206.250 Ft/hó, azaz 132.000 Ft/hó nettó bérnövekedést jelentene a háztartás szintjén. Látható tehát, hogy házastársi kapcsolatban elszámolható 132.000 Ft/hó jelentõsen magasabb, mint az élettársi kapcsolatban elszámolható 40.000 Ft/hó. Az eltérés 92.000 Ft/hó azaz 1.104.000 Ft/év (!) a házasságban élõk javára.


Mint ahogy a fenti példákból is látszik, a szabályozás meghagyta a házasságban illetve életközösségben élõ gyermekek után járó (esetenként igen jelentõs) kedvezménybeli különbségeket. Így adózási szempontból biztosan állíthatjuk: megéri összeházasodni.



vissza a hirekhez