Hírek

Külföldi kiküldetésbõl származó jövedelmek adóztatása -4rész

vissza a hirekhez

Elek Diána: Külföldi kiküldetésbõl származó jövedelmek adóztatása, járulékkötelezettség és ellátásokra való jogosultság

2015.03.30. 09:00 Forrás:www.adozasrolerthetoen.blog.hu leitnerleitner

 

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos adózási, egészségbiztosítási kérdésekkel foglalkozó cikksorozatunk 3. része a társadalombiztosítási járulékalappal és az ellátásokkal foglalkozik.

 

 

Járulékalap Magyarországon

 

A járulékalap a ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér. A törzsbérnek nem minõsülõ kereseti elemek (pl. prémium) nem képezik a járulékalap részét, még akkor sem, ha számításuk az alapbéren alapul és kifizetésük munkaidõtõl vagy munkateljesítménytõl függ. Az egyéni járulékok alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.

 

Az egymást közvetlenül követõ, különbözõ országokban történõ kiküldetések esetében a járulékalap meghatározása szempontjából fontos figyelemmel lenni arra, hogy az ilyen kiküldetések nem tekinthetõek egyetlen, folyamatos kiküldetésnek. Azaz még akkor is több, önálló kiküldetésrõl van szó, ha a kiküldetések között nincsen megszakítás.

 

Devizaellátmány, mint járulékalap

 

A munkavállaló által külföldi munkavégzésére tekintettel helyi valutában vagy devizában ún. devizaellátmányként kapott összeg esetén kérdésként merül fel, hogy vajon beleszámít-e a Magyarországon fizetendõ járulékok alapjába. Az erre vonatkozó szabályozás tisztázása elsõsorban a járulékfizetéssel való visszaélések esetében kiemelt jelentõségû.

 

Számos olyan eset ismert, amikor a munkavállalót külföldi munkavégzésre történõ kiküldetésének idejére munkaszerzõdése szerint a mindenkori minimálbérnek megfelelõ összegû személyi alapbér illeti meg, ami forintban került kifizetésre. Külön megállapodásban azonban rögzítésre kerülhet, hogy a dolgozó a külföldi munkavégzés idõtartamára teljesítménytõl függõ ellátmányra jogosult. Az ellátmányt a munkáltató a munkavégzés helye szerinti hivatalos pénznemben fizeti ki a dolgozónak. Az ilyen juttatást azonban könnyen munkabérnek minõsítheti az adóhatóság, mivel a devizaellátmány valódi rendeltetése az elvégzett munka díjazása, ezért mind az egyéni járulékok, mind a munkáltatói szociális hozzájárulási adó szempontjából járulékalapot képezhet. Bírósági ítéletek is alátámasztják már, hogy nem a juttatás elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van jelentõsége annak meghatározásában, hogy mi számít munkabérnek. Ha a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapja, akkor az munkabérnek minõsül, és a járulékalapnál figyelembe kell venni, ha a munkavégzéssel összefüggésben felmerült költségeinek fedezetére kapja, akkor költségtérítés, és nem számít bele a járulékalapba.

 

Ellátásokra való jogosultság külföldi kiküldetés ideje alatt

 

Magyarországi biztosítási jogviszony esetén a munkavállaló a belsõ jogunk alapján teljes körûen jogosult társadalombiztosítási ellátásokra (például pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási, munkanélküliségi, anyasági, hozzátartozói ellátások, nyugellátások), úgy, mintha továbbra is itthon dolgozna.

 

Egészségügyi ellátások külföldön

 

EU tagállamba történõ kiküldetés esetén a munkavállaló a fogadó államban a sürgõsségi, feltétlenül szükséges ellátásokat az OEP által 3 éves idõtartamra kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EHIC-kártya) veheti igénybe. Azt, hogy mi számít sürgõsségi ellátásnak mindig a fogadó állam szabályai döntik el. Mindenképpen fontos tisztában lenni azzal, hogy az EHIC-kártya magánorvosi ellátásokra nem, csupán az állami egészségbiztosítási szervvel szerzõdött orvosok által nyújtott ellátások igénybe vételére jogosít. Tervezett gyógykezeléseket (például plasztikai, fogászati ellátás) sem lehet ilyen formában finanszírozni a külföldi államban. Az EU-n kívüli államban történõ munkavégzés esetén az adott állammal fennálló szociális biztonsági, illetve szociálpolitikai egyezmények rendelkezései szabják meg a külföldön igényelhetõ ellátásokat.

 

Nyugdíj – a külföldön szerzett biztosítási idõk beszámítása

 

A Közösségi rendelet egyik alapelve a különbözõ EU-tagállamokban szerzett biztosítási idõk összeszámítása. Amikor a biztosított szeretné igénybe venni az ellátást, a lakóhelyén illetékes intézményénél kell kérelmét benyújtania. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni, az adott tagállamban szerzett szolgálati/biztosítási idõ igazolásával együtt, amelyben az igénylõ további szolgálati/biztosítási idõt szerzett. Így egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállam megnyílik a jogosultság az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylõ (min. 1 év szolgálati idõ és a nyugdíjkorhatár elérése). A nyugdíj-biztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati idõket a nyugdíj-megállapítás során figyelembe kell venni. A tagállami illetékes intézmények az igénylõ/jogszerzõ által megszerzett összes szolgálati idõ alapján és a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint számított nyugdíjösszegnek (elméleti nyugdíjnak) az adott tagállamban szerzett szolgálati idõ és az összes szolgálati idõ arányában meghatározott részét kötelesek megállapítani és folyósítani (pro rata nyugdíj). Az Európai Unió tagállamaiban élõ nyugdíjasok részére megállapított nyugdíjat – az erre vonatkozó kérelem esetén – az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérõ lakóhely szerinti tagállamba kell folyósítani (közvetlen utalás). Az ellátásokra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából releváns, az EU/EGT országok területén felmerült biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén, vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

 

Hosszú távú (24 hónapot meghaladó) kiküldetés

 

Amennyiben a kiküldetés egyébként megfelel a korábban leírt feltételeknek, de a kiküldetés várható, vagy valós idõtartama meghaladja a 24 hónapot, akkor az alábbi két lehetõség közül választhat a munkavállaló. Külön kérelemre a két tagállam illetékes hatóságai közös megállapodásuk alapján maximum 5 évre engedélyezik a kiküldetésre vonatkozó kivételes szabály alkalmazását; vagy a fenti kérelem hiányában a 24 hónapos idõtartam lejárta után a biztosítási jogviszony és a járulékfizetési kötelezettség automatikusan átkerül a munkavégzés államába. Ha a biztosítási kötelezettség a külföldi tagállamba kerül át, mindenképpen érdemes tisztában lenni az ország elhagyásakor Magyarországon teljesítendõ bejelentési kötelezettségekkel. Továbbá mindenképpen javasolt elõzetesen tájékozódni a külföldi bejelentkezéssel, biztosítóválasztással, a külföldön fizetendõ járulékok mértékével, a járulékmentes határral, az igénybe vehetõ ellátásokkal kapcsolatos kockázatokkal és lehetõségekkel kapcsolatban, melynek feltárásában érdemes segítséget kérni a fogadó vállalkozás adótanácsadójától.

 

Külföldi munkavégzés nem kiküldetés keretében

 

Nemcsak a kiküldöttekre vonatkoznak a Közösségi rendelet fõ szabályától eltérõ, speciális szabályok, hanem például azokra a munkavállalókra is, akiknek a lakóhelye és a munkahelye más tagállamban van, és naponta, vagy legalább hetente egyszer hazatérnek lakóhelyükre. Az ún. határmenti ingázókra jó példa az Ausztriában, vagy Szlovákiában dolgozó, de a határ-menti megyék egyikében élõ magyar munkavállalók esete. A járulékok fizetésének és az ellátás igénylésének tagállamát befolyásolja továbbá az a tény is, ha a munkavállalót egy vagy több munkaszerzõdéssel egyszerre két vagy több tagállamban foglalkoztatja ugyanaz a munkáltató, vagy különbözõ munkáltatók és a munkaideje megoszlik a különbözõ tagállami munkáltatók között (párhuzamos munkavégzés). Szintén eltérõ megítélés alá esik, ha a munkavállalóként egyik tagállamban foglalkoztatott személy egy másik tagállamban önálló vállalkozóként végez tevékenységet.

 

A társadalombiztosítási szabályozás komplexitása miatt és a lehetséges kockázatok elkerülése érdekében mindenképpen javasoljuk, hogy egy tapasztalt adótanácsadóval alakítsák ki az adott foglalkoztatási struktúra szerzõdéses hátterét.



vissza a hirekhez