Hírek

Külföldi kiküldetésbõl származó jövedelmek adóztatása,-3.rész

vissza a hirekhez

Elek Diána: Külföldi kiküldetésbõl származó jövedelmek adóztatása, járulékkötelezettség és ellátásokra való jogosultság



2015.03.27. 09:00 Forrás:www.adozasrolerthetoen.blog.hu leitnerleitner


A külföldi kiküldetések adózási és társadalombiztosítási következményeit bemutató 4 részes cikksorozat gyakorlati megközelítésben ismerteti a témakörrel kapcsolatos szabályokat, és felhívja a figyelmet az esetleges kockázatos területekre. Az elsõ két részben a személyi jövedelemadót érintõ szabályokat tekintettük végig, most pedig a teljesen eltérõ szabályrendszer által meghatározott társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozunk.



Járulékfizetési kötelezettség és ellátásokra való jogosultság


A társadalombiztosítási és azon belül az egészségbiztosítási rendszer kialakítása ugyan minden EU-tagállam belügye, azonban az egyes tagállamok között mozgó munkavállalók szociális biztonsági jogainak védelme és biztosítása érdekében szükséges a tagállami rendszerek koordinálása, az eltérõ szabályozások összeütközése kiküszöbölése. A közös szabályok nemcsak a 28 EU tagállamban, hanem a Svájcban, Liechtensteinben, Norvégiában és Izlandon munkát vállaló EU-polgárokra is érvényesek, és kiterjednek többek között az egészség-, nyugdíjbiztosítására, a betegség, baleset, munkanélküliség eseteire, valamint az anyasági és haláleseti ellátásokra is.


A jelenleg hatályos Közösségi rendelet alapján a külföldi munkavállalás ideje alatt a munkavállaló csupán egyetlen államban lehet biztosított. Ebben a tagállamban kötelezett a járulékok és egyéb hozzájárulások megfizetésére, és általában itt veheti igénybe a társadalombiztosítási ellátásokat is az adott ország belsõ szabályrendszerének megfelelõen. Az ellátások igénybevétele esetén ugyanolyan jogok illetik meg, mint az adott állam állampolgárait. Bizonyos ellátásokat azonban akkor is igénybe lehet venni, ha a munkavállaló más országban él, mint ahol munkát vállalt. Az ellátások összegének meghatározása során minden munkavégzés szerinti országban szerzett szolgálati idõt figyelembe kell venni.


Több szempont befolyásolja, hogy melyik tagállamban kell járulékot fizetni, valamint a járulékfizetés módját és mértékét is. Az egyik ezek közül, hogy a magyar munkavállaló egy cég munkatársaként vagy önálló vállalkozóként vállal-e munkát külföldön, vagy esetleg tanul-e az adott ország valamely oktatási intézményében. Lényeges szempont továbbá, hogy a magyar munkavállaló egy magyar cég megbízásából végez munkát külföldön, vagy egyszerre több államban dolgozik, esetleg naponta vagy hetente ingázik két tagállam között.


Kiküldetés Európai Gazdasági Térség tagállamba


Fõszabály szerint a munkavállaló abban a tagállamban biztosított, ahol a munkát végzi, de ettõl eltérõ szabályozás érvényesül a társadalombiztosítási értelemben vett kiküldetések esetén. Ebben az esetben a munkavállaló maradhat a kiküldetés államában – egy magyar cég által kiküldött munkavállaló tehát Magyarországon – biztosított, ha teljesül a kiküldetést megalapozó feltételrendszer. A kiküldetések elbírálásakor az azt megalapozó ismérveket a kiküldetési tényállást elbíráló szerv összességében vizsgálja meg.


Akkor beszélhetünk kiküldetésrõl – tehát akkor alkalmazható a fenti különös szabály – ha az egyik tagállam területén mûködõ munkáltató a munkavállalót másik tagállam területére küldi ki abból a célból, hogy ott nevében munkát végezzen. Feltételként figyelembe kell venni azt is, hogy a munkavégzés várható idõtartama ne haladja meg a 24 hónapot.


A nemzetközi kiküldetések szigorú minõsítési szempontjai


A közösségi és a vele összhangban lévõ magyar szabályozás további feltételeket támaszt arra az esetre, hogy kiküldetés esetén mikor maradhat a munkavállaló biztosítási jogviszonya Magyarországon. A feltételek elbírálásakor a kiküldetésekre vonatkozó különös szabály alkalmazásának, így a magyar járulékfizetésnek gátja lehet többek között, ha a munkáltató a) a cégbíróság által jogerõsen még be nem jegyzett elõtársaság, b) a tevékenységét nem szokásosan és jelentõs mértékben végzi Magyarországon (pl. csupán adminisztratív feladatokat lát el, vagy fantomcég), c) a munkavállalót 24 hónapon túl ugyanabban a munkakörben foglalkoztatja külföldön, vagy közvetlenül egy másik munkavállaló felváltására küldi ki, d) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a külföldi fogadó vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább. Mindezek mellet lényeges, hogy a munkavállaló a kiküldetés elõtt rendelkezzen itthon 30 nap biztosítási jogviszonnyal. Itt nem feltétel, hogy az ezt megalapozó jogviszonynak az õt jelenleg kiküldõ munkáltatóval kell fennállnia.


Amennyiben a fentiek alapján a magyar munkavállaló valóban kiküldöttnek számít, az OEP igazolásának (A1) birtokában a külföldi tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. A fenti kritériumrendszer azonban az 1. részben ismertetett gazdasági munkáltató létrejöttének hatására több ponton is sérülhet, és elõfordulhat, hogy a magyar hatóság nem adja ki a fogadó államban való járulékmentességhez szükséges igazolást, vagy a korábban kiállított igazolást visszavonja, így a járulékfizetési kötelezettség visszamenõlegesen a tényleges munkavégzés államára, külföldre helyezõdhet át. Az utólagos adóhatósági átminõsítés súlyos adó- és társadalombiztosítási következményekkel, szigorú bírságokkal is járhat.


Kiküldetés harmadik országba


A fenti tagállamoktól eltérõ országokban (például Japán) történõ munkavégzés során bizonyos országokkal Magyarország kétoldalú szociális biztonsági illetve szociálpolitikai egyezményeket kötött. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, illetve az ellátásokra való jogosultság ezen egyezmények alapján állapítható meg. Az érvényben lévõ egyezmények listája elérhetõ az OEP honlapján.



vissza a hirekhez