Hírek

Behajtási költségátalány

vissza a hirekhez

Kötelezõ alkalmazni a behajtási költségátalányt, de a hitelezõ errõl le is mondhat, elengedheti!

Behajtási költségátalány

A behajtási költségátalány 2013. július 1-jén került a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései közé, és az ezzel kapcsolatos rendelkezés 2014. március 15-én lépett hatályba.

A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése értelmében ha a vállalkozások közötti szerzõdés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak, a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdõnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.

A Ptk. értelmében semmis a behajtási költségátalány korlátozás, illetve kizárása, ugyanakkor a felek ettõl felfelé érvényesen eltérhetnek.

Ha a hitelezõknek a behajtással kapcsolatos kiadásai meghaladják a 40 eurót, akkor azt kártérítés vagy perköltség címén követelheti. A behajtási költségátalány összegétõl a felek ennél magasabb összeget is meghatározhatnak.

A behajtási költségátalány a kártérítés összegébe beletartozik, de a kötbérbe nem.

A megkötött szerzõdésben elengedni vagy kizárni nem lehet.

Akkor is érvényesíthetõ, ha a hitelezõnek behajtással kapcsolatos költsége nem keletkezett, valamint akkor is jár a költségátalány, ha az adós a késedelmét kimentette vagy az adósra fel nem róható okból állt be a késedelem.

Egyéb jellemzõi:

1./ A behajtási költségátalány kizárólag a 2013. július 1. napján és ezt követõen megkötött, valamint ezen idõpont után módosított szerzõdésekre vonatkoznak.

2./ E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, késedelmi kamat összegén felül érvényesíthetõ.

3./ Nem kell külön fizetési felszólítás, nem kell rá külön megállapodás, hanem ezektõl függetlenül a késedelembe esés napjától megilleti a hitelezõt.

4./ Független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékû pénztartozás késedelmes megfizetése után kell a költségátalányt megtérítenie, és független attól, hogy a késedelme mekkora idõtartamot jelent, a hitelezõnek jár a költségátalány.

5./ A behajtási költségátalány késedelemként, és nem számlánként követelhetõ (bár ez általában egybe esik) az adóstól. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, akkor annyiszor jár a költségátalány a hitelezõnek, ahányszor az adós a részletfizetéssel késedelembe esik.

 

Behajtási költségátalányról való lemondás, elengedés

A jogosult a költségátalány iránti igényérõl lemondhat, illetve elengedheti azt, feltéve, hogy a Ptk. 6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg.

Elszámolási sorrend:

A Ptk. 6:46. § szerint: „ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendõ, azt – ha a jogosult eltérõen nem rendelkezett, és egyértelmû szándéka sem ismerhetõ fel- elsõsorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a fõtartozásra kell elszámolni.” A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány a költség fogalma alá sorolható.

Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti, arról lemond vagy elengedi, annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

 

Sütõné Harasta Krisztina

okleveles közgazdász

mérlegképes könyvelõ



vissza a hirekhez