Hírek

Miképp és mennyiben vonhatóak felelõsségre a cégvezetõk a társaságok tartozásaiért? (1. rész)

vissza a hirekhez

Kell-e egy gazdasági társaság tagjának, vezetõjének tartania attól, hogy a társaságtól annak megszûnése, felszámolása miatt behajthatatlan tartozást a magánvagyona terhére kell megfizetnie?

Forrás:Origo

 

2013.05.15

 

Milyen lehetõség van a társaság tagjával, volt tagjával, esetleg vezetõjével szemben az igény érvényesítésére, ha a gazdasági társaság nem fizeti ki tartozásait, felszámolás alá került vagy más módon megszûnt? A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértõje, dr. Juhász László szerint a válasz sokrétû, attól függõen, hogy tagról vagy vezetõrõl, továbbá milyen társasági formáról van szó

 

A jelenleg hatályos csõdtörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégeljárást szabályozó törvény több rendelkezése foglalkozik a tag, a volt tag és a vezetõk felelõsségével.

 

Ezzel a jogalkotás egy felelõsségi hálót feszített ki, amelynek az a célja, hogy ne lehessen a társaság jogutód nélküli megszüntetésével, felszámolásával a hitelezõk jogos igényeit kijátszani - mutatott rá a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértõje.

 

A jogi szabályozás ezzel megszüntette a korábbi szabályozásnak azt a hiányosságát, hogy a társaság tartozásaiért a Bt. beltagja és Kkt. tagja kivételével sem a tagok, sem a vezetõk nem feleltek.

 

Létrehozásának indoka a felelõtlenség kiküszöbölése volt

 

Dr. Juhász László hangsúlyozta: ezen új jogintézmény létrehozásának alapvetõ indoka a társaság vezetõ tisztségviselõinek a társasági hitelezõk irányában fennálló felelõtlenségének kiküszöbölése volt.

 

A vezetõ tisztségviselõt sem szerzõdéses, sem szerzõdésen kívüli felelõsség nem terheli a hitelezõkkel szemben (szerzõdéses úgynevezett önkéntes hitelezõk, illetve szerzõdésen kívül károsultak úgynevezett kényszerhitelezõk) a társaság által elkövetett szerzõdésszegésért, illetve mûködési körében általa szerzõdésen kívül okozott kárért.

 

A vezetõi felelõsség szabályozása azért újdonság, mert a vezetõ tisztségviselõ a társaság képviselõjeként eljárva köt szerzõdést a társaság hitelezõjével, ennek megfelelõen szerzõdéskötése révén nem õ, hanem a társaság lesz a szerzõdés alanya.

 

A vezetõi felelõsség kérdése

 

A vezetõ tisztségviselõk felelõssége megállapíthatóságát 2006-ban teremtette meg a jogalkotás, s miután a legtöbb esetben a felszámolás ténye miatt nem kerül sor a hitelezõi igények kielégítésére, ezért a csõdtörvényben (1991. évi XLIX. törvény, a Cstv.) található szabályozás kerül leggyakrabban alkalmazásra.

 

A Cstv. 33/A.§ (1) bekezdése kimondja, hogy akik a gazdálkodó szervezet vezetõi voltak a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ három évben, és a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen ügyvezetési feladataikat nem a hitelezõk érdekeinek elsõdlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezõk követeléseinek teljes mértékben történõ kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését, felelõsséggel tartoznak a hitelezõk felé. A szabályozásnak tehát ez a nagy újítása, a vezetõ a magánvagyonával felel a kielégítetlen tartozásokért.

 

Ki minõsül vezetõnek?

 

A gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõjének adatait a cégjegyzék tartalmazza. A vezetõi felelõsség szempontjából gazdálkodó szervezet vezetõjének minõsül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ezt a személyt a gyakorlat "árnyékdirektornak" nevezi, jellemzõen olyan tulajdonosról van szó, aki nincs a cégjegyzékbe vezetõ tisztségviselõként bejegyezve, mégis õ hozza meg a döntéseket.

 

Ezzel a szabályozással egyértelmû, hogy azok a vezetõ tisztségviselõk tartoznak felelõsséggel, akik a cégjegyzékben szerepelnek a felszámolás kezdõ idõpontját (a felszámolást elrendelõ végzés közzétételét) megelõzõ három évben, illetve akik árnyékdirektornak minõsülnek - emelte ki a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértõje.

 

Egy konkrét ügyben például, ahol a családi kft-ben a tulajdonos hozta meg a döntéseket, de a fia volt ügyvezetõként bejegyezve, a bíróság nem fogadta el a fiú azon védekezését, hogy õ csak névleges ügyvezetõ volt, õt is marasztalta a bíróság. Vagyis, ha több vezetõ közösen okozott kárt - akár egy idõben, akár egymást követõen voltak vezetõk -, felelõsségük egyetemleges - mondja a törvény.

 

Mi a felelõsség lényege?

 

A kialakított modell gyakorlatilag egy mögöttes, kártérítési felelõsséget állapít meg. (A gyakorlat ezt a modellt "wrongful trading"-ként [felelõtlen gazdálkodás] említi, utalva az angolszász gyökerekre.) Ennek során a kártérítési perekben kialakult bírói gyakorlatnak, s a speciális elõírásoknak megfelelõen a felperes (a hitelezõ vagy a felszámoló által képviselt adós) köteles bizonyítani, hogy a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ három évben a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet mikor következett be.

 

Köteles bizonyítani azt is, hogy kik voltak a társaság vezetõi ebben az idõszakban, (beleértve az árnyékdirektor személyét is), továbbá, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkezése után a vezetõ jogellenes eljárása következtében milyen összeggel csökkent az adós vagyona, illetve, hogy a hitelezõk követeléseinek kielégítését meghiúsították (összegszerûen megjelölve a kielégítetlenül maradt részt).

 

Azt is bizonyítania kell, hogy a környezeti terhek rendezését elmulasztották, illetve a vezetõi magatartás és a bekövetkezett vagyonvesztés, a hitelezõi követelés kielégítésének meghiúsítása között okozati összefüggés áll fenn.

 

Mikor mentesül a vezetõ a felelõsség alól?

 

Dr. Juhász László elmondta: a magyar csõdjogi szabályozás a vezetõ felelõsség alóli mentesülés tekintetében kimentéses (exculpációs) szabályt iktatott a törvénybe, ami azt jelenti, neki kell bizonyítania, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el, a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezõi veszteségek csökkentése érdekében.

 

Amennyiben a vezetõ a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõen nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezõi érdekek sérelmét vélelmezni kell, ez a vélelem azonban megdönthetõ.

 

 



vissza a hirekhez