Hírek

Mikor felelõs az adós cég vezetõje és hogyan érvényesítheti igényét a hitelezõ? (2. rész)

vissza a hirekhez

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértõjével készült kétrészes elemzésünk

Forrás:Origo

 

2013.05.15

 


A felelõsség megállapítása szempontjából pedig központi az a kérdés, hogy milyen feltételek fennállása, bekövetkezése esetén lehet megállapítani az adós cég vezetõjének felelõsségét..

 

A magyar jog ismeri az úgynevezett fenyegetõ fizetésképtelenség fogalmát. A csõdtörvény (1991. évi XLIX. törvény, a Cstv.) kimondja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkezte az az idõpont, amelytõl kezdve a gazdálkodó szervezet vezetõi elõre látták vagy ésszerûen elõre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

 

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértõje rámutatott: ennek a "kritikus pont"-nak a meghatározása igen nehéz, hiszen utólag kell értékelni egy olyan pillanatot, amikor még esetleg remény van a fizetésképtelenség elkerülésére, több bírói döntés próbálta ezért a törvényi szabályt értelmezni.

 

A Pécsi és Szegedi Ítélõtábla döntései

 

"A Cstv.33/A.§-a által alapított kártérítési felelõsség megállapítására tehát csak a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkezése utáni vagyonvesztés,  és  csak az ezt követõ idõre esõ ügyvezetõi magatartás adhat alapot."- mondta ki a Pécsi Ítélõtábla a Gf. IV. 30.248/2010/5. számú ítéletében.

 

A BDT2010.2282. számon közzétett másik döntésben a Pécsi Ítélõtábla kimondta, hogy bekövetkezik a fenyegetõ fizetésképtelenség, ha a termelõ tevékenységet már nem folytató adós úgy nyújt kölcsönt egy (kapcsolt) vállalkozásnak, hogy a kölcsönadás idõpontjában a vele szemben fennálló, a felszámolási kérelmet is megalapozó követelések összege meghaladja a vagyonát.

 

A Szegedi Ítélõtábla Gf.I.30.344/2011/2. számú ítéletében kimondta, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet lényegében az adós esedékes számláinak kielégítéséhez szükséges likvid pénzeszközök elégtelenségét jelenti. Az adós vagyonának csökkenése a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen helyesen az aktív vagyon csökkenését jelenti. Hasonló döntést hozott a Szegedi Ítélõtábla a BDT2013. 2881. sz. alatt közölt döntésében.

 

Eltérõ megközelítés a bírói gyakorlatban

 

Dr. Juhász László kifejtette: ezekbõl - és a nem idézett, számtalan - döntésbõl kiolvasható, hogy eltérõ megközelítés tapasztalható a gyakorlatban a kérdés megítélését illetõen, de az látható, hogy az alultõkésített, vagyontalan cégek akár a megalakulásuktól fogva a fenyegetõ fizetésképtelenség helyzetében vannak, s a vezetõknek ennek megfelelõen kell eljárni.

 

Mit kell tenni a vezetõnek a fenyegetõ fizetésképtelenségi helyzetben?

 

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. § (3) bekezdése értelmében a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen a vezetõ tisztségviselõk ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezõi érdekeinek elsõdlegessége alapján kötelesek ellátni.

 

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértõje rámutatott: ettõl az idõponttól tehát már nem a tulajdonosok érdekeit kell elsõdlegesen figyelembe venni, hanem azt, hogy a hitelezõk érdekei ne sérüljenek. Ebben a helyzetben a vezetõk (tulajdonosok) nagyon gyakran a vagyon kimentésével kísérlik meg a saját veszteségeiket csökkenteni, ezzel a hitelezõk jogos követeléseinek a kielégítését meghiúsítják.

 

Miként lehet az igényeket érvényesíteni?

 

A jelenleg hatályos szabályozás alapján ahhoz, hogy a vezetõt marasztalni lehessen, két pert kell indítani. (A 2009. és 2012. március 1. között hatályos szabályozás még egy pertípust tartalmazott, ez a közbensõ mérleg elfogadása utáni marasztalási per volt. Ezt a lehetõséget a 2011. évi módosítás során megszüntette a jogalkotás.)

 

Az elsõ per egy úgynevezett megállapítási per, amelyben a vezetõ felelõsségének jogalapját megállapítja a bíróság, majd a felszámolási eljárás jogerõs lezárása után lehet a marasztalási pert megindítani. Dr. Juhász László szerint ebbõl is látszik, hogy egy hosszabb folyamatról van szó, s a kezdeti tapasztalatok azt mutatták, hogy a folyamat végére a vezetõnek már nem volt olyan magánvagyona, amelybõl a hitelezõk részesülhettek volna. Pont emiatt vezette be a jogalkotó az úgynevezett biztosíték intézményét, amely azt szolgálja, hogy a hosszú folyamat végén is végrehajtható határozat szülessen.

 

A biztosíték adása

 

A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendõ pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét), EGT-állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstõl számított 180 napnál hosszabb hátralévõ futamidejû, azonnal beváltható vagy értékesíthetõ, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által kiállított, készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet.

 

A biztosítéknyújtásra vonatkozóan a bíróságnak fellebbezhetõ végzésben kell határoznia a per során, a bírói gyakorlat a polgári eljárásjogból ismert ideiglenes intézkedéshez hasonlítja ezt az elõírást.

 

A megállapítási per kérdései

 

A megállapítási pert az adós nevében a felszámoló, illetve a felszámolási eljárásba bejelentkezett azon hitelezõ indíthatja meg, akinek a hitelezõi igényét a felszámoló visszaigazolta. A pert célszerû a felszámolónak megindítania, mivel õ rendelkezik az iratokkal. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hitelezõk ritkábban éltek ezzel a lehetõséggel.

 

Mennyi illetéket kell leróni?

 

Korábban a bírói gyakorlat bizonytalan volt abban a kérdésben, hogy a lerovandó illeték összegét a meghatározott vagy a nem meghatározható pertárgy érték alapján kell megállapítani, a különbség adott esetben több százezer frontot jelentett. A Kúria az 1/2013. PJE határozatában kimondta, hogy a Cstv. 33/A. §-ának (1) bekezdése alapján indított per tárgya a vezetõ tisztségviselõ felelõsségének megállapítása.

 

A peres eljárás illetékét ezért a meg nem határozható pertárgyérték alapul vételével kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a felperesnek a keresetlevélben az állított vagyoncsökkenés mértékét meg kell jelölnie, és azt a bíróságnak ítéletében összegszerûen meg kell határoznia - húzta alá a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértõje.

 

Milyen összeget követelhet a hitelezõ, mi a kár összege?

 

Dr. Juhász László elmondta: vitatott volt a gyakorlatban, hogy a hitelezõ a felszámolási eljárásban meg nem térült teljes összeget követelheti a vezetõtõl (ez a kár összege) vagy más szempontok szerint kell mérlegelni.

 

A Legfelsõbb Bíróság Gfv. X. 30.047/2011/3. számú ítéletében kimondta: "... álláspontja szerint nem vitásan a felperesek a felszámoló által elfogadott követeléssel rendelkeztek az adóssal szemben, azonban ez az összeg nem feltétlenül egyezik meg a Cstv. 33/A.§-ában található vagyoncsökkenés mértékével. Az erre a szakaszra alapított kérelem nem valamely hitelezõ elszámoltatási igénye a vezetõ irányában. A kereseti kérelem alapján ugyanis - a jelen perben alkalmazandó rendelkezések szerint - nem a ki nem elégített hitelezõi igények összessége érvényesíthetõ a vezetõ tisztségviselõvel szemben, hanem az az összeg, amely az alperes mulasztása miatt jelenik meg vagyoncsökkenésként az adós társaságnál."

 

A Szegedi Ítélõtábla hasonló álláspontot foglalt el a BDT2013. 2881. sz. alatt közzétett döntésében, kimondva, hogy a vezetõ tisztségviselõ felelõsségének megállapítása során nem annak van jelentõsége, hogy a hitelezõnek milyen összegû követelése állt fenn, és azt ki lehetett-e elégíteni az adós teljes vagyonából, hanem annak, hogy a tisztségviselõ a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzetben nem az összes hitelezõ érdekeit szem elõtt tartva járt el, és eljárása folytán az adósnál vagyoncsökkenés keletkezett.

 

A marasztalási per

 

A felszámolási eljárás jogerõs lezárását követõ 60 napos jogvesztõ határidõn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelezõ keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a megállapítási perben jogerõsen megállapított felelõsség alapján kötelezze az adós volt vezetõjét követelésének kielégítésére.

 

Amennyiben határidõben több hitelezõ terjeszt elõ keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezõi követelések arányos kielégítésérõl rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerõs lezárásáig a megállapítási perben még nincs jogerõs döntés, a 60 napos jogvesztõ határidõ kezdõ napja a jogerõs bírósági döntés napját követõ nap.

 

Melyik hitelezõ indíthatja meg a pert?

 

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértõje figyelmeztetett: ezt a pert a felszámoló már nem indíthatja meg, csak a hitelezõ. Miután a törvény kizáró rendelkezést nem tartalmaz, ezt a pert az a hitelezõ is megindíthatja, aki a megállapítási perben felperesként nem vett részt. A per megindítása szempontjából azonban lényeges az, hogy a hitelezõi körbõl is csak az indíthatja meg a pert, aki kielégítéshez jutott volna, ha a vezetõk a hitelezõi érdekeket szem elõtt tartva járnak el.

 

Bár ennek a perindításnak nagy kockázata nincs, nem biztos, hogy minden hitelezõ a peres utat választja, más módon is érvényesítheti a követelését, illetve a vezetõ akár önként eleget tehet fizetési kötelezettségének az összes vagy egyes hitelezõk tekintetében.

 

A törvény szövegébõl következik, hogy minden hitelezõ a fenyegetõ fizetésképtelenség bekövetkezése utáni vezetõi tevékenységgel összefüggésben keletkezett ki nem elégített követelését igényelheti ebben a perben. A 63. § (3) bekezdés a követelések arányos kielégítését írja elõ. Azért kell a pereket egyesíteni, mert a bíróság így tisztában lesz azzal, hogy melyik hitelezõnek mennyi a követelése, s a megállapítási perben szereplõ összeget arányosan kell szétosztania a marasztalás során. A jogvesztõ határidõre tekintettel kizárt, hogy utólag újabb hitelezõk érvényesítsék az igényüket.

 

A törvény nem korlátozza a vezetõ felelõsségét, a marasztalási perben nem feladata a bíróságnak, hogy felmérje az alperes vagyonát és ehhez képest rendelkezzen a marasztalásról, a marasztalás végösszegét amúgy is egy jogerõs ítélet tartalmazza. Ha a vezetõ vagyona nem nyújt fedezetet minden követelés kielégítésére, akkor a rendelkezésre álló vagyonból történik az arányos kielégítés - mondta végül dr. Juhász László.



vissza a hirekhez