Hírek

Ajándékozási illeték 2013-tól

vissza a hirekhez

Magánszemélyek közötti ajándékozási szabályok 2013-tól

Megváltoztak a magánszemélyek közötti ajándékozások illetékszabályai


Forrás: origo | 2013. 02. 06., 10:13| Dr. Csõvári István Jalsovszky Ügyvédi Iroda



Elsõsorban a társadalmi igények, valamint az egyszerûbb, világosabb jogi szabályozás igénye miatt változtak idén januártól a magánszemélyek közötti ajándékozási és öröklési illetékszabályok - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértõje kétrészes írásunk elsõ részében. Dr. Csõvári István szerint a változások érintik az illetékmértéket és a mentességek körét is, a módosításokkal pedig nem árt tisztában lenniük az érintetteknek.



Az [origo] is írt arról az elmúlt idõszakban, hogy januártól egyszerûsödtek az öröklés és az ajándékozási illeték kulcsai, ugyanis a korábbi családi kapcsolaton és forgalmi értéken alapuló progresszív rendszer helyett általánosan 18 százalékos, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó jogok esetében 9 százalékos kulcsot kell alkalmazni 2013-tól.


Az illetékmértékek változásán túlmenõen további fontos változást jelent, hogy 2013. január 1-jével kikerült az illetékmentes ajándékozás és öröklés körébõl a takarékbetét szerzése. Dr. Csõvári István kifejtette: a bírósági és adóhatósági gyakorlatban takarékbetétnek tekintendõ a magánszemély által bankbetétben elhelyezett, vagy egyébként folyószámlán tartott pénzösszeg és kamata is.


A pénzösszeg ajándékozásának illetékkötelezettsége pedig ez alapján könnyen elkerülhetõ volt a múltban az által, ha az ajándékozó egyszerûen átutalta a bankszámláján lévõ pénzt a megajándékozott bankszámlájára. Lényegében ez a lehetõség szûnt meg az idei évtõl a takarékbetétek illetékmentességének eltörlésével. A jogalkotó szerint azért nem indokolt fenntartani az illetékmentességet, mert ezek a jogügyletek többségükben egyenes ági rokonok között realizálódnak, akik között 2010 nyara óta egyébként is illetékmentes az ajándékozás.


A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértõje szerint mindazonáltal a takarékbetét illetékmentességének megszûnése sem jelenti azt, hogy idéntõl ne lehetne illetékmentesen pénzt ajándékozni egyenes ági rokonnak nem minõsülõ személyek között. A törvény szerint ugyanis csak akkor keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha az ingó átadására belföldön kerül sor, viszont az illetékszabályok alkalmazásában ingónak minõsül a fizetõeszköz is.


A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy továbbra sem keletkezik illetékkötelezettség a banki átutalás útján történõ ajándékozás esetén abban az esetben, ha az átutalásra az ajándékozó és az ajándékozott külföldi banknál nyitott számlái között kerül sor és az ajándékozás egyéb "mozzanatai" - például ajándékozási szerzõdés kötése, átutalás indítása - is külföldön valósulnak meg.


Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha készpénz vagy egyéb vagyontárgy átadására bizonyíthatóan külföldön kerül sor. Ezekben az esetben tulajdonképpen nem illetékmentességrõl beszélhetünk, hanem arról, hogy az ügylet kívül esik az illetéktörvény területi hatályán. Ezért ezeket az ajándékozásokat - az illetékmentes ügyletekkel szemben - be sem kell jelenteni az adóhatóságnak.



Ugyancsak fontos tisztában lenni azzal, hogy ingóságok, így adott esetben pénz ajándékozása után illetékkötelezettség akkor keletkezik az illetéktörvény rendelkezései alapján, ha az ajándék értéke meghaladja a 150 000 forintot, vagy az ügyletrõl szerzõdés vagy más okirat készült.


Bizonyára meglepõ lehet tehát sokak számára, hogy egy testvértõl kapott, említett értéket meghaladó karácsonyi ajándék után is illetéket kell - vagy talán helyesebb lenne azt mondani, hogy kellene - fizetnie a megajándékozottnak, tekintettel arra, hogy a testvérek közötti ajándékozásra nem vonatkozik az egyenes ági rokonok illetékmentessége - mutatott rá dr. Csõvári István.


Szja-következmények


Általánosságban, az ajándékozás kapcsán legfeljebb arra gondolunk, hogy annak illetékkövetkezménye lehet. Ez a gyakorlatban általában így is van, de csak azért, mert az Szja. tv egy speciális szabálya kifejezetten kimondja, hogy a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott pénzösszeg, egyéb vagyoni érték adómentes. Ez az adómentesség azonban nem alkalmazható, ha a juttatás a magánszemély által végzett valamilyen tevékenységre, vagyonértékesítésre tekintettel történik.


Ebbe a körbe tartozik a törvény kifejezett rendelkezése folytán a "hálapénz". De ide sorolható például az az eset is, ha egy cégtulajdonos a cégének munkavállalóit részesesíti "ajándékban", illetõleg ha például valaki alacsony áron értékesíti egy vagyontárgyát és a "különbözetet" akár a vevõtõl, akár valaki mástól "ajándékba" kapja - hangsúlyozta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértõje.


Abban az esetben tehát, ha az ajándékot a magánszemély tevékenységére vagy egyéb ügyletére tekintettel nyújtják, illetõleg, ha nem magánszemély, hanem cég az ajándékozó: adófizetés van. Ilyen esetben viszont nincsen illeték az illetéktörvény egy speciális rendelkezése alapján, amely szerint nem kell illetéket fizetni akkor, ha adót kell fizetni. Tehát az ajándékozás után a megajándékozottnak általánosságban vagy adót, vagy illetéket kell fizetnie.


Ha azonban az ajándékozásra egyenes ági rokonok között kerül sor, akkor egyik teherrel sem kell számolni, hiszen az ilyen ajándékozások egyszerre illeték- és - magánszemélyek közötti juttatásokról lévén szó - adómentesek. Lényegében ugyanez érvényes továbbá a magánszemélyek közötti, külföldön megvalósuló ajándékozásokra is - azzal, a már említett technikai különbséggel, hogy utóbbi ügyletek nem adómentesek, hanem az illetéktörvény területi hatályán kívül esnek.



vissza a hirekhez