Hírek

A házipénztárral kapcsolatos ellenõrzések tapasztalatai

vissza a hirekhez

Közel 23 évvel a rendszerváltás után a tõkeszegény mikro- és kisvállalkozói szektorban mai napig probléma a vállalkozói vagyon és a cégvezetõ magánszemély vagyonának, készpénzének az elkülönítése.

 

2006-óta, mikor is az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a házipénztáradóról szóló törvényt, több jelentõs törvényváltozás történt a házipénztárban tartható pénzkészlet témakörében. 2007-tõl mind a számviteli törvény, mind az adózás rendjérõl szóló törvény szabályozza ezt a fontos területet. 2007-tõl minden társas vállalkozó köteles a számviteli politikája keretében elkészítenie saját vállalkozása arculatára szabott pénzkezelési szabályzatát, melynek minimális tartalmát rögzíti a törvény. 2009. 01.01-tõl az Országgyûlés meghatározta a házipénztár napi készpénz záró állományának maximális értékét (az éves összes bevétel 1,2 %-a vagy ha ez kevesebb, mint 500 eFt, akkor az 500 eFt), illetve életbe léptetett további részletszabályokat. Ezt követõen 2009 márciusától az éves összes árbevétel 2 %-ára, 2012.01.01-tõl 10 %-ára módosították a házipénztárban tartható maximális pénzkészlet százalékos határát, az 500 eFt-os szabály változatlansága mellett. A szabályozást a vállalkozók többsége kevéssé ismeri, és még kevésbé alkalmazza, mely komoly szankciókat jelenthet egy adóhatósági ellenõrzés során.

Közel 23 évvel a rendszerváltás után a tõkeszegény mikro- és kisvállalkozói szektorban mai napig probléma a vállalkozói vagyon és a cégvezetõ magánszemély vagyonának, készpénzének az elkülönítése.

 

2006-óta, mikor is az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a házipénztáradóról szóló törvényt, több jelentõs törvényváltozás történt a házipénztárban tartható pénzkészlet témakörében. 2007-tõl mind a számviteli törvény, mind az adózás rendjérõl szóló törvény szabályozza ezt a fontos területet. 2007-tõl minden társas vállalkozó köteles a számviteli politikája keretében elkészítenie saját vállalkozása arculatára szabott pénzkezelési szabályzatát, melynek minimális tartalmát rögzíti a törvény. 2009. 01.01-tõl az Országgyûlés meghatározta a házipénztár napi készpénz záró állományának maximális értékét (az éves összes bevétel 1,2 %-a vagy ha ez kevesebb, mint 500 eFt, akkor az 500 eFt), illetve életbe léptetett további részletszabályokat. Ezt követõen 2009 márciusától az éves összes árbevétel 2 %-ára, 2012.01.01-tõl 10 %-ára módosították a házipénztárban tartható maximális pénzkészlet százalékos határát, az 500 eFt-os szabály változatlansága mellett. A szabályozást a vállalkozók többsége kevéssé ismeri, és még kevésbé alkalmazza, mely komoly szankciókat jelenthet egy adóhatósági ellenõrzés során.

 

A kisvállalkozói körben, annak sajátosságaiból adódóan, gyakran egy személyben összpontosul a magánszemély tulajdonos, utalványozó, ellenõr, pénztáros szerepkör, mely erõsíti az „egyik zseb-másik zseb” szemléletû pénzkezelést. Ez az eljárás olyan gyakori, fõként a családi- és egyszemélyes vállalkozásoknál, hogy a köztudat nem is tekinti bûncselekménynek. A „közös zsebbõl” történõ vásárlás és értékesítés ellehetetleníti a valós pénzkészlet kimutatását, mely súlyos következményekkel járhat.

 

Az adóhatósági ellenõrzés során mulasztási bírság kerül megállapításra minden esetben, ha adózó pénzkezelési szabályzata hiányos, vagy ellentmond a számviteli törvény elõírásainak. Adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék kiszabására számíthatnak azok a vállalkozások, melyek valós pénzügyi helyzete eltér a cég könyvelésében nyilvántartott, kimutatott pénzkészlettõl. Jelentõs összegû adómegállapítások keletkeznek abból, hogy a társaságok nem dokumentálják a tagi kölcsönöket, negatív pénztáregyenleget szerepeltetnek könyveikben, vagy a vállalkozás házipénztárában valótlanul kimutatott, „magánszemélyként felélt, elköltött” pénzt az ellenõrzés során bemutatni nem tudják. Az adóhatósági ellenõrzések során volt olyan vállalkozás, amelynek házipénztárából 10 M Ft-ot meghaladó összegû készpénz hiányzott.

 

A gazdasági társaság pénztárából a képviselõ által elköltött pénz a magánszemély jövedelmét képezi, ezért az ez után keletkezõ adófizetési kötelezettség a magánszemélyt is terheli, ilyen esetben a társaság „értékesítése” sem mentesítheti õt a kötelezettségek alól. Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, amikor adózó a helyzet mentése érdekében „kreált” szerzõdésekkel próbálja igazolni az ellenõrök számára a hiányzó pénzösszeget. Ha a revízió során a szerzõdés hitelessége is megdõl, és bebizonyosodik az adózatlan pénz kivonása a vállalkozási tevékenység alól, az adókülönbözet és a szankciók megfizetésén túl, a társaság képviselõjének a számvitel rendjének megsértése, adócsalás, 2012. év óta költségvetési csalás illetve (3 szereplõs ügylet esetén) a sikkasztás vétsége miatt is felelnie kell.

 

Az ellenõrzési eljárások során az adóhatóságnak büntetõfeljelentési kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor a pénzeszközöket illetõen felmerül a visszaélés gyanúja.

 



vissza a hirekhez